Közlemény

Társaság a Lakásépítésért Egyesület,

Budapest, 2012.02.23.

Lakásépítések 2011, összegzés 

„Lakásépítések, építési engedélyek, 2011”, KSH

A 2011-ről megjelent KSH adatok szerint 2011. évben 12.655 db. lakás épült, 39,2 %-kal kevesebb, mint 2010 évben.

Az építési engedélyek száma 2011-ben 12.488 db. volt, ez a 2010-es évhez képest 28 %-os csökkenést jelent.

A közel azonos építési engedély és használatbavételi engedély adatok 2012-re további csökkenést vetítenek előre a lakásépítések számában (nem minden engedélyezett lakás épül fel). Kedvező fordulatot az jelezne, ha az építési engedély számok egyértelműen (15-20%-val) meghaladnák a használatbavételi engedélyek számát.

A KSH szerint az 1933-as világválság idején épült utoljára ilyen kevés lakás Magyarországon. 15 ezres szint alatti lakásépítésre 1933-ban és 1925-ben volt példa. A világháború alatt, 1943-ban például majdnem 27 ezer lakás épült.

Kormányzati intézkedések, 2011

2010-ben nem történtek érdemi intézkedések a lakásépítések ösztönzésére. Ennek és a negatív gazdasági környezetnek köszönhetően az évek óta tartó negatív lakásépítési tendencia 2011-ben is folytatódott.

2011.01.01-től módosult a lakás-takarékpénztári törvény, amely lehetővé téve a pénztárak számára a korábbinál sokkal intenzívebb hitelpiaci aktivitást.

A lakásügyi kormányzati intézkedések alapjait 2011 év végén a lakásépítési támogatásokról szóló 256/2011. sz. kormányrendelet (új szocpol rendelet), az otthonteremtési kamattámogatásról szóló 341/2011 sz. kormányrendelet, valamint a 1331/2011 számú kormányhatározatban előre vetített intézkedések lerakták.

Ezeknek az intézkedéseknek a hatását 2012 - 2013 során lehet majd lemérni. 2012 során a bevezetett intézkedéseket értékelni, bővíteni szükséges.

A lakásépítések támogatásáért cserébe kap az ország: a támogatásokat meghaladó költségvetési bevételeket, energia-hatékony, minőségi, legális építéseket; demográfiai ösztönző programot; munkahelyeket; jobban működő építőipart; a hazai kkv-k pedig megbízásokat. A lakásépítések támogatása rendszerint kis támogatás intenzitású (jellemzően a teljes bekerülés 10-15%-a). A lakásépítések támogatása már az Áfá-ban megtérül a költségvetésnek.

A lakásépítési ágazat visszaesése mellett nehezen látszanak teljesíthetőnek a foglalkoztatási célkitűzések. 10 ezer lakás felépítése hozzávetőleg 40 ezer embernek ad munkát.

A lakásépítések alacsony száma a lakásépítési ágazat (beleértve: hazai anyaggyártás, kereskedelem, tervezés, kivitelezés, ingatlanforgalmazás, finanszírozás is) további leépülését, az ebből a szegmensből eredő költségvetési bevételek elmaradását vonja magával.

Kezdeményezés: uniós forrásokat a lakásügybe

Szükséges lenne a lakásépítési, lakás felújítási szektorba uniós pénzeket helyezni. Ezzel kapcsolatban módosítani kell az uniós joganyagot. Amennyiben sikerül az uniós szabályokat befolyásolni 2012 során, a 2014-től kezdődő uniós költségvetési periódusban megvalósulhat a közösségi - szociális szempontokat is figyelembe vevő - bérlakásépítések támogatása, a lakásfelújítások forrásainak bővítése. Ezzel kapcsolatban több uniós tagállam együttműködése szükséges.

Régiók Bizottsága: „Egy európai szociális lakhatási menetrend felé”

A Régiók Bizottsága 2011. októberi ülésén véleményt fogadott el „Egy európai szociális lakhatási menetrend felé” címmel. Az ebben tett megállapítások megnyithatják az utat az uniós lakáspolitika megváltoztatásához.

CO2 kvóta pénzek felhasználása felújításokkal, lakásépítésekkel kapcsolatban

Fontos lenne, hogy a Co2 kvótaértékesítésekből energetikai támogatásokra felhasználható összegekből minél nagyobb arány jusson az energetikai felújítások, és a magasabb (legalább A, A⁺) energetikai osztályokba sorolt lakásépítések támogatására.

Az épületek energetikai jellemzőiről szóló szabályozás

Az épületek energetikai jellemzőiről szóló 7/2006. (V. 24.) TNM rendelet módosítása 2011-ben napirenden volt, de a módosításra nem került sor. A rendelet szabályozása fontos a hazai energiaellátás, energiatakarékosság, fenntarthatóság, a lakások megfizethetősége (rezsiköltségek) szempontjából, valamint a hazai építésgazdaság és környezetvédelem szempontjából is.

Az energiahatékonyság növelése érdekében az épület tényleges energia fogyasztási célértékének meghatározását (kWh/nm/év) tartjuk kiemelt fontosnak, nem az épületek határoló szerkezeteire vonatkozó előírások extrém szigorítását.

A cél ugyanis nem a túlszigorított „U” érték (hőszigetelési jellemző), hanem az épület alacsony energiafogyasztása (kWh/m2/év). Ez elérhető többlet hőszigeteléssel vagy kiegészítő hőszigetelés nélkül is kiemelkedő hőszigetelő tulajdonságokkal rendelkező falazóelemek felhasználásával, valamint egyéb megoldásokkal (például: napkollektor, napelem, tájolás, hővisszanyerő szellőztetés, hőszivattyú, modern gépészet). Az építőanyag választásnál fontos szempont a felhasznált építőanyag minősége, élettartama, fenntarthatósági szempontok (pl.: jövőbeli hulladékkezelési kérdések), a hazai előállítás, szállítási távolság és a költséghatékonyság is.

Az Európai Parlament és Tanács épületek energiahatékonyságáról szóló 2010/31EU irányelve szerint kizárólag a tagállamok felelőssége, hogy minimumkövetelményeket határozzanak meg az épületek és az épület- elemek energiahatékonyságára vonatkozóan. A követelményeket arra tekintettel kell meghatározni, hogy a költségek szempontjából optimális egyensúly jöjjön létre a szükséges beruházások és az épület teljes élettartamára vetített energiaköltség-megtakarítás között.