Társaság a Lakásépítésért, Lakásfelújításért Egyesület

1119 Budapest, Bártfai u. 34.
T: (1) 371-1620
F: (1) 203-2622
tarsasag@lakasepitesert.hu

 

TLE Közlemény: Lakásépítések 2016. I. negyedév

Budapest, 2016.05.05.

A kiszámíthatóság stabilizálhatja majd a megfelelő szinten a lakásépítéseket

2016 I. negyedévében 1407 új lakás épült, 10%-kal kevesebb, mint egy évvel korábban. A kiadott lakásépítési engedélyek és az új lakóépület építésére vonatkozó egyszerű bejelentések együttes száma 4765 volt, kétszer annyi, mint 2015 I. negyedévében – adta ki legfrissebb gyorsjelentésében a KSH.

A kiszámíthatóság és a hosszú távú tervezhetőség a legfontosabb a lakásügyben és az építőiparban. Ezt hangsúlyozták pártok szakpolitikusai és pénzügyi, ingatlanpiaci, építőipari szakemberek is a lakásépítésekről, lakásfelújításokról a közelmúltban rendezett szakmai eszmecserén a Parlamentben.

A találkozó egyértelmű üzenete, hogy lehetséges konszenzus a legfontosabb kérdésekben a parlamenti pártok között. A Fidesz, a Jobbik, a KDNP, az LMP és az MSZP is fontosnak tartja egy minél több párt által elfogadható lakáspolitikai minimum megfogalmazását. Ez előfeltétele a kiszámíthatóságnak, valamint egy hosszú távú lakásprogram létrejöttét és megvalósítását is megalapozhatná.

2015-ben még mindig 100 éves mélyponton volt a lakásépítések száma. Bár a kiadott lakásépítési engedélyek, illetve egyszerű bejelentések számának kétszeresére növekedése optimizmusra ad okot, a rendkívül alacsony bázis miatt indokolja a kormány tavalyi év végi intézkedéseit.

2015 decemberében előremutató döntések születtek a lakásépítések áfájának 5 százalékra mérsékléséről, valamint a családok otthonteremtési kedvezményének jelentős mértékű kibővítéséről, illetve a lakásépítéshez kapcsolódó áfa-visszaigénylésről, illetve áfacsökkentésről. Ezek az utóbbi évtized lakásépítést érintő legjelentősebb pozitív intézkedései.

A lakásállomány minőségi megújítása közérdek, megalapozza a magyar társadalom életminőségét. A lakásépítések támogatása megteremti azt a lehetőséget, hogy a különböző társadalmi rétegekben élők egy lépcsővel feljebb lépjenek a minőségi lakhatás felé.

2016 I. negyedévében az előző év azonos időszakához képest a KSH adatai szerint:

·         az épített lakások száma Budapesten 19, a községekben 41%-kal csökkent, miközben a megyei jogú városokban 37%-kal nőtt;

·         természetes személyek által épített lakások aránya 56-ról 49%-ra esett, a vállalkozások által építetteké 44-ről 50%-ra emelkedett;

·         az újonnan épült lakóépületek között a családi házak aránya 54-ről 45%-ra csökkent, míg a többszintes, többlakásos épületeké 25-ről 48%-ra nőtt;

·         a használatba vett lakások átlagos alapterülete 4 m2-rel, 96 m2-re csökkent;

·         a  300 m2 alatti lakóépületek építésére benyújtott bejelentések és a kiadott lakásépítési engedélyek száma együtt 4765, duplája az előző évinek, a megyei jogú városokban közel két és félszeres a növekedés;

·         a kiadott új építési engedélyek (bejelentések) alapján 39%-kal több, összesen 1715 lakóépület építését tervezik, a nem lakóépületekre kiadott engedélyek száma (1266 darab) 46%-kal emelkedett az egy évvel korábbi alacsony bázishoz képest.

A KSH részletes adattáblái ITT olvashatók.

A TLE további javaslatai a lakásépítések, lakásfelújítások számának növelése érdekében

Szerencsésnek tartanánk, ha a családokat nem terhelné a gyermek előre vállalásának nyomása, ezért javasoljuk, hogy a kormány vállalja a kiforrott csok-rendelet fenntartását legalább egy szándéknyilatkozattal minimum 10 évig. Az intézkedés ezzel együtt mégis megfelelő demográfiai ösztönzést jelentene és hozzájárulna a kiegyenlített lakáspiaci keresletet kialakulásához is.

A támogatások potenciális kedvezményezettjei számára fontos volna egy integrált, felhasználóbarát szakmai és hírportál mielőbbi kialakítása, amelyen az összes információt megtalálja az építkező, vagy lakást vásárló család.

A lakásépítések számának növeléséhez ugyanakkor elengedhetetlen az is, hogy az önkormányzatok a potenciális helyszíneket előkészítsék a magánépítkezők, illetve a beruházók számára. E nélkül rövid időn belül hiány lesz a beépíthető területekből, ami gátja lesz az új lakások építésének.

A hosszú távú kiszámíthatóság – amely kulcsfontosságú tényező az építőipari anyaggyártási és kivitelezési kapacitások kialakításának, fenntartásának, valamint a foglalkoztatás és szakképzés tervezésének szempontjából – tovább erősödne, ha kedvezményes áfa fenntartása is hosszabb időszakra biztosított lenne.

Ezt erősítené, ha megszületne egy, a lehető legtöbb parlamenti párt által elfogadható, legalább 10 évre szóló lakáspolitikai minimum Magyarországon. Úgy gondoljuk, ennek tartalmaznia kellene az alapvető elveket, a lakásépítési, lakásfelújítási, bérlakásépítési célszámokat; a legfontosabb támogatási eszközöket és azok hozzávetőleges éves keretösszegét.  A lakáspolitikai konszenzus a pártok közötti pozitív hozadékú verseny lehetne a közösen elfogadott lakásprogram minél jobb megvalósítása érdekében.

Továbbra is szükségesnek tartjuk egy kormányzati lakásügyi felelős, kormánybiztos kijelölését a lakásfelújítási, lakásépítési intézkedések koordinálására és állandó szakmai egyeztetésére, a szakmai és civil kezdeményezések, javaslatok ésszerű integrálására a kormányzati folyamatokba, döntésekbe.

A lakásállomány minőségi megújításához a felújítások – és nem csupán az energetikai felújítások  –  is elengedhetetlenek. A lakásépítésekhez hasonlóan a felújítások is nagy lendületet kapnának, amennyiben ezekre is visszaigényelhető lenne az áfa. Fontos lenne ugyanakkor minél több európai uniós forrás felhasználása a 2014-2020-as uniós támogatási időszakban az energetikai lakásfelújításokra. Ez évente nagyságrendileg százezer lakás felújítását jelenthetné, ami a lakásépítések mellett szintén hozzájárulna az építőipar és az építőanyagipar felfutásához.

Bővebb elemzésünket a mellékletben olvashatják.


TLE Közlemény

Budapest, 2016.04.05. 

Szakpolitikai eszmecsere Parlamentben a lakásépítésekről, lakásfelújításokról

 

Kiszámítható támogatáspolitika és hosszú távú elköteleződés szükséges lakásügyben

A lakáspolitika és támogatási eszközök hosszú távú kiszámíthatóságának fontossága került a középpontba azon a szakmai rendezvényen, amelyen a Fidesz, a Jobbik, a KDNP, az LMP és az MSZP lakásügyi szakpolitikusai mellett építőipari, ingatlanpiaci, pénzügyi szereplők vettek rész.

A résztvevők egyetértettek abban is, hogy lakásépítések és a lakásfelújítások egyaránt fontosak és támogatandó területek, bár különböző mértékben szánnának rá forrásokat.

László Tamás a Fidesz szakpolitikusa szerint az új lakások építésének jóval nagyobb gazdasági hozadéka van, mint a felújításoknak. A gazdaságélénkítés mellett a demográfiai helyzet megváltoztatása is célja a kormányzatnak, ezért az elmúlt hónapok intézkedéseivel elsősorban az ezeket legjobban szolgáló lakásépítést helyezte előtérbe.

Az LMP prioritása ezzel szemben az energetikai felújítások ösztönzése, ami a párt szerint nagyságrendekkel több embernek tudna komfortos és alacsony rezsijű lakást, lakhatást biztosítani – fejtette ki Heltai László a párt gazdaságpolitikai szakszóvivője. Szerinte most háttérbe szorulnak az energetikai szempontok, holott a most épülő házakra is vonatkozni kellene a szigorúbb sztenderdeknek.

A bérlakásszektor bővítésével – bár különböző mértékben – minden párt szakértője egyetértett. Z. Kárpát Dániel a Jobbik képviselője elmondta, hogy pártjuk programjának alapeleme egy államilag támogatott bérlakásprogram elindítása. Ez érdemben járulna hozzá a bérlakáskínálat szűkösségének enyhítéséhez, kivándorlás lassulásához és a demográfiai trendváltozáshoz is.

László Tamás hozzátette, hogy fecskeház-programra elindítására fog javaslatot tenni, és úgy gondolja, erre nyitott is a családügyi kormányzat. Heltai László szerint a bérlakások számának növelése lehet egy közös pont lehet a pártok között.

Szászfalvi László, a KDNP országgyűlési képviselője szerint kiszámítható támogatási rendszer, stabil és kiszámítható jövőt ad a fiatal házasoknak, a családoknak. Ennek az alapjait teremtette meg az elmúlt évben a kormány, s most azon érdemes együtt gondolkodni, hogy hogyan lehet ezt finomítani, erősíteni. Ő is megerősítette, hogy hosszú távú garanciákat kell teremteni arra, hogy a támogatási program ki tudja fejteni a hatását.

Bangóné Borbély Ildikó, az MSZP szakpolitikusa hangsúlyozta, hogy fiataloknak számára a megélhetés mellett a lakhatás az egyik legfontosabb kérdés. Bérlakásépítéssel és a lakbértámogatások visszaállításával kellene segíteni a munkaerő mobilitását. Hosszú munka eredményének tartja, hogy a Parlamentben megint téma a lakásügy, és ő is megerősített, hogy fontos lenne, hogy közös nemzeti minimum szülessen a parlamenti pártok között lakásügyben

Maráczi Zsolt a Társaság a Lakásépítésért, Lakásfelújításért Egyesület ügyvezető elnöke elmondta az a lakásépítésekhez kapcsolódó áfakedvezmények és a csok jelentős bővítése az elmúlt évtized legfontosabb pozitív lakásügyi intézkedései. Felhívta a figyelmet arra az elmúlt évtizedek lakásépítési hullámvasútja megelőzhető lett volna egy tudatos, tervezett lakáspolitikával. Egy többpárti konszenzus monitoringot, visszacsatolást jelentene a bevezetett intézkedések hibáinak kiszűrésére.

A minden résztvevő által hangsúlyozott kiszámíthatósághoz véleménye szerint a legalább 10 évre vállalt támogatási rendszer mellett a politikai elköteleződés fenntartása is szükséges.

A tavalyi 5000 darab ingatlanfejlesztők által épített lakáshoz képest a közeljövőben 3-5-szörös növekedés várható – mondta el Takács Ernő, az Ingatlanfejlesztői Kerekasztal Egyesület elnöke. Ebben a legfontosabb tényező az új lakások áfájának csökkentése volt. A keresleti oldalt inkább a csok támogatja, de ez szerinte inkább az önerős piacon hoz majd fellendülést. Úgy vélte, hogy a áremelkedések után a piac vissza fogja konszolidálni az árakat.

Míg 2015-ben a csokot 95%-ban használt lakásra vették fel, az elmúlt három hónapban 45%-ban magánerős építkezésre kérték – mondta Kormos Zoltán, az OTP Bank lakáshitelezési Főosztályának vezetője. Új lakások vásárlására alig igényelték, igaz nincs is elég megfelelő új építésű lakás sem a piacon.

A felújításokkal kapcsolatban rámutatott, hogy a mintegy 2 millió, drága fenntarthatóságú úgynevezett Kádár-kocka felújítását nem lehet figyelmen kívül hagyni. Felújításuk piaci alapon is megoldható lehet, de ehhez kormányzati támogatás kell: állami kezességgel jelzálogfedezet nélkül a jelzáloghitelek kamatszintjén piaci alapon felújítási hiteleket adni, akár lakás-előtakarékossági források bevonásával. Így nem túl nagy összegből lehetne érdemi energetikai megújulást hozó felújításokat végezni.

Balla Ákos, a Balla Ingatlanirodák ügyvezetője felhívta a figyelmet az egyértelműbb, világosabb kommunikáció szükségességére. Tapasztalataik szerint sokan nincsenek tisztában azzal, jogosultak-e a támogatásokra, s ez olyan piaci szegmensekben is felhajtotta az árakat, ahol nem is számítottak a csok hatásaira. A bevezetett intézkedéseket jónak tartja, de mint elmondta, ezek a lakáspiac néhány százalékát érintik csak, ezekből elsősorban a középréteg profitál, és az új lakások vásárlásánál a tőkeszegény csokosok hátrányban vannak az önerős készpénzes vevőkkel szemben. Szükség volna még néhány változtatásra a támogatási rendszerben, hogy tényleg azok jussanak hozzá a lakásokhoz, akiknek azokat szánják.

Kemény Péter, az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetségének (ÉVOSZ) alelnöke szerint az építőipari vállalkozások gazdaságélénkítésnek tekintik a bevezetett támogatási csomagot, de szükség volna annak biztosítására is, hogy a megfelelő intézkedésekkel elkerüljük a magasépítési szakmunka hiányszakmává válását. Ő is hangsúlyozta: a lakásépítés növekedésének akkor van jövője, ha legalább 8-10 évig kiszámítható, elegendő forrás áll rendelkezésre, illetve stabil a jogszabályi háttér. Az ágazat további fehérítéséhez fontosnak tartaná, hogy a bejelentéshez kötött lakásfelújítások áfájának legalább 30%-a (3 millió forintig) visszaigényelhető legyen,

Morafcsik László a Fundamenta-Lakáskassza értékesítési és marketing igazgatója szerint is szükség van a sokrétű támogatási programokra, és felhívta a figyelmet a megfelelő garanciális feltételek biztosítására.

Növekvő érdeklődésről számolt be a támogatások felhasználásával kapcsolatban, de hangsúlyozta, hogy még idő kell, legalább egy fél év, az első hatások lemérésére.

Javasolta, s ebben az eszmecsere többi résztvevője is egyetértett, hogy folytatódjon és legyen rendszeres a maihoz hasonló konzultáció.

Az eszmecseréről készült videó összefoglalók megtekinthetők: videó1 és videó2.


CSOK - tájékoztató anyagok

A családi otthonteremtési kedvezmény (csok) hatályos szabályai 2016.02.11-ével léptek hatályba.

Röviden összefoglalónk ITT olvasható.

Az új lakások vásárlásához és építéséhez igényelhető CSOK részletes szabályait a http://www.igylakunk.hu/Lakastamogatasok/1-3-1-csok-uj-lakas-vasarlasahoz-vagy-epiteshez linken,

a használt lakások vásárlásához és bővítéséhez igényelhető CSOK szabályait a http://www.igylakunk.hu/lakastamogatasok/1-3-2-csok-hasznalt-lakas-vasarlashoz-vagy-bovitesehez linken olvashatják.

 

Külön tájékoztatót találnak a három vagy több gyermekes családok kamattámogatásáról, illetve az adó-visszatérítési támogatásról.


TLE Közlemény

Budapest, 2016.02.24.

Mélypont volt a lakásépítésben 2015, de idén már növekedés várható

 

2015-ben 7.612 új lakás épült, 9%-kal kevesebb, mint egy évvel korábban. A kiadott lakásépítési engedélyek száma 12.515 volt, 30%-kal több a 2014. évinél – adta ki legfrissebb gyorsjelentésében a KSH.

2015-ben még mindig 100 éves mélyponton volt a lakásépítések száma. Bár a kiadott lakásépítési engedélyek számának jelentős növekedése optimizmusra ad okot, a rendkívül alacsony bázis miatt igencsak indokolja a kormány tavalyi év végi intézkedéseit.

2015 decemberében előremutató döntések születtek a lakásépítések áfájának 5 százalékra mérsékléséről, valamint a családok otthonteremtési kedvezményének jelentős mértékű kibővítéséről, illetve a lakásépítéshez kapcsolódó áfa-visszaigénylésről, illetve áfacsökkentésről. Ezek az utóbbi évtized lakásépítést érintő legjelentősebb pozitív intézkedései.

A lakásállomány minőségi megújítása közérdek, megalapozza a magyar társadalom életminőségét. A lakásépítések támogatása megteremti azt a lehetőséget, hogy a különböző társadalmi rétegekben élők egy lépcsővel feljebb lépjenek a minőségi lakhatás felé.

2015-ben az előző évhez képest a KSH adatai szerint:

·         az épített lakások száma országosan 9, Budapesten és a községekben 4, a megyei jogú városokban 14%-kal csökkent;

·         az év folyamán kiadott 12 515 új lakásépítési engedély 30%-kal haladta meg a megelőző évit, Budapesten 73%-kal több lakás építését engedélyezték;

·         természetes személyek által épített lakások aránya változatlanul 59, a vállalkozások által építetteké 39%, Budapesten az utóbbiak aránya 59-ről 66%-ra nőtt;

·         az építés célját tekintve saját használatra a lakások 55, értékesítésre 41%-a épült;

·         az újonnan épült lakóépületek között a családi házak aránya 56-ról 60%-ra nőtt, míg a többszintes, többlakásos épületeké 35-ről 33%-ra, a lakóparkban épült lakásoké 7-ről 5%-ra csökkent;

·         a használatba vett lakások átlagos alapterülete 101 m2 volt, ugyanúgy, mint egy évvel korábban;

·         megszűnt 2000 lakás 16%-kal volt több mint egy évvel korábban, közülük 286 volt önkormányzati tulajdonú;

·         a kiadott új építési engedélyek alapján 27%-kal több, összesen 6526 lakóépület építését tervezik, míg a nem lakóépületekre kiadott engedélyek száma (4652 darab) 8%-kal csökkent.

A KSH részletes adattáblái ITT olvashatók.

A TLE további javaslatai a lakásépítések, lakásfelújítások számának növelése érdekében

Szerencsésnek tartanánk, ha a családokat nem terhelné a gyermek előre vállalásának nyomása, ezért javasoljuk, hogy a kormány vállalja a kiforrott csok-rendelet fenntartását legalább egy szándéknyilatkozattal minimum 10 évig. Az intézkedés ezzel együtt mégis megfelelő demográfiai ösztönzést jelentene és hozzájárulna a kiegyenlített lakáspiaci keresletet kialakulásához is.

A támogatások potenciális kedvezményezettjei számára fontos volna egy integrált, felhasználóbarát szakmai és hírportál mielőbbi kialakítása, amelyen az összes információt megtalálja az építkező, vagy lakást vásárló család.

A lakásépítések számának növeléséhez ugyanakkor elengedhetetlen az is, hogy az önkormányzatok a potenciális helyszíneket előkészítsék a magánépítkezők, illetve a beruházók számára. E nélkül rövid időn belül hiány lesz a beépíthető területekből, ami gátja lesz az új lakások építésének.

A hosszú távú kiszámíthatóság – amely kulcsfontosságú tényező az építőipari anyaggyártási és kivitelezési kapacitások kialakításának, fenntartásának, valamint a foglalkoztatás és szakképzés tervezésének szempontjából – tovább erősödne, ha kedvezményes áfa fenntartása is hosszabb időszakra biztosított lenne.

Ezt erősítené, ha megszületne egy, a lehető legtöbb parlamenti párt által elfogadható, legalább 10 évre szóló lakáspolitikai minimum Magyarországon. Úgy gondoljuk, ennek tartalmaznia kellene az alapvető elveket, a lakásépítési, lakásfelújítási, bérlakásépítési célszámokat; a legfontosabb támogatási eszközöket és azok hozzávetőleges éves keretösszegét.  A lakáspolitikai konszenzus a pártok közötti pozitív hozadékú verseny lehetne a közösen elfogadott lakásprogram minél jobb megvalósítása érdekében.

Továbbra is szükségesnek tartjuk egy kormányzati lakásügyi felelős, kormánybiztos kijelölését a lakásfelújítási, lakásépítési intézkedések koordinálására és állandó szakmai egyeztetésére, a szakmai és civil kezdeményezések, javaslatok ésszerű integrálására a kormányzati folyamatokba, döntésekbe.

A lakásállomány minőségi megújításához a felújítások – és nem csupán az energetikai felújítások  –  is elengedhetetlenek. A lakásépítésekhez hasonlóan a felújítások is nagy lendületet kapnának, amennyiben ezekre is visszaigényelhető lenne az áfa. Fontos lenne ugyanakkor minél több európai uniós forrás felhasználása a 2014-2020-as uniós támogatási időszakban az energetikai lakásfelújításokra. Ez évente nagyságrendileg százezer lakás felújítását jelenthetné, ami a lakásépítések mellett szintén hozzájárulna az építőipar és az építőanyagipar felfutásához.

Bővebb elemzésünket a ITT olvashatják.


 

TLE Közlemény

Budapest, 2015.12.15.

Elfogadták: 5% az új lakások áfája

 

Parlament ma elfogadta az újépítésű lakások értékesítésére vonatkozó áfacsökkentést. Ez az elmúlt évtized legfontosabb pozitív lakásügyi döntése. Az áfacsökkentés azt igazolja, hogy a lakásépítés  mint téma ismét fontos lett politikai, kormányzati szinten is.

Az 5%-os áfa a beépített ingatlan és az ehhez tartozó földrészlet értékesítésére vonatkozik. A lakás hasznos alapterülete nem haladhatja meg a 150 nm-t. Egylakásos lakóingatlannál ennek a hasznos alapterülete nem haladhatja meg a 300 nm-t.

"A Javaslat előírja, hogy az 5%-os kedvezményes adómértéket a szociálpolitikai célú új lakóingatlanok értékesítésére a 2016. január 1-jén vagy azt követően teljesített ügyletek esetén kell alkalmazni.

A Javaslat a kedvezményes 5%-os adómértéket az új szociálpolitikai célú lakóingatlanok értékesítésére 2019. december 31-ig bezárólag rendeli alkalmazni, azt követően hatályát veszti a rendelkezés. A 2006/112/EK tanácsi irányelv értelmében a tagállamok kedvezményes adómértéket alkalmazhatnak a szociálpolitika keretében biztosított lakásra, lakásépítésre.

A Javaslat a szociálpolitikai célú lakást többlakásos lakóingatlan esetében a 150 négyzetméter hasznos összes alapterületet meg nem haladó lakásként, míg egylakásos családi házak esetében 300 négyzetméter hasznos összes alapterületet meg nem haladó lakásként határozza meg.

Tekintettel arra, hogy az áfa szabályok értelmében főszabályként az új ingatlant terheli áfa fizetési kötelezettség, a kedvezményes adómérték a szociálpolitikai célnak megfelelő új ingatlan értékesítésére vonatkozik.

Az áfa szabályok értelmében újnak minősül az ingatlan, ha annak használatbavétele még nem történt meg, vagy a használatbavétele megtörtént, de a használatbavétel és az értékesítés között még nem telt el két év."

Nagyon fontos, a családi házat építőket érintő bejelentést tett Rogán Antal, a Miniszterelnöki Kabinetiroda minisztere: ha valaki saját maga építkezik, akkor a kormány külön intézkedéssel biztosítja – az építkezés során keletkezett számlák esetében – az áfa visszaigényelhetőségét házanként maximum 5 millió forintig.

Az elfogadott törvény szerint az áfacsökkentés a következő négy évre szól. Ez – legalább erre az időszakra – nagyobb kiszámíthatóságot jelenthet az építőiparnak, valamint az otthonteremtés előtt állóknak is.

Fontos, hogy az ellenzék is támogatta az áfacsökkentésről szóló törvény elfogadását. Ennek folytatása lehetne egy olyan, a lakásügy egészére kiterjedő, minden parlamenti frakció által elfogadott konszenzus, amely évtizedekre megalapozná Magyarország lakáspolitikáját.


TLE Közlemény

Budapest, 2015.12.11.

 

Milyen lakásokat érinthet a kedvezményes lakásáfa?

 

Pozitívnak tartjuk, hogy a kormány gondolkodik az új lakások áfájának csökkentéséről, azonban szakmai konzultáció nem folyt arról, milyen lakások tartozzanak bele a kedvezményes áfakörbe.

Az európai uniós szabályozás a szociálpolitika kereteibe beleférő lakásépítésre teszi lehetővé a kedvezményes áfakulcsot. A szociális lakásépítés definícióját viszont a tagállam határozhatja meg.

Lengyelország pl. azt a megoldást választotta, hogy lakás esetén 150nm, családi ház esetén 300nm tartozhat a szociálpolitika keretébe. (Melléklet: Új lakóingatlanok értékesítésére alkalmazandó kedvezményes áfakulcsok egyes európai uniós országokban – Forrás: Ingatlanfejlesztői Kerekasztal Egyesület)

Célszerű lenne nem túl szűken meghúzni a kedvezményes áfakulcs alá tartozó lakásépítések keretét, hiszen a hazai lakásállomány minőségi megújítását biztosító lakásépítések évszázados mélyponton vannak. A szükséges lakásszám negyede sem épült meg 2014-ben, és 2015-ben sem.


TLE-közlemény

Budapest, 2015.11.17.

 

Nyilatkoztak a pártok lakásügyi szakpolitikusai 

Többpárti konszenzus szükséges a lakásügyben

 

A Jobbik, az LMP és az MSZP frakciójának lakásügyi szakpolitikusai egyeztettek kedden a Parlamentben a lakhatás, a lakásépítés és –felújítás, a bérlakásépítés kérdéseiről. A három párt politikusai kiálltak amellett, hogy szülessen minden frakció által elfogadható, hosszú távú lakáspolitikai minimum Magyarországon.

A Jobbik, az LMP és az MSZP parlamenti frakciója egyúttal meghívja a Fidesz és a KDNP frakcióját egy lakásügyi kerekasztalbeszélgetésre, amelyen leraknák ennek a konszenzusnak az alapjait. Az ellenzéki pártok remélik, hogy a kormánypártok is hamarosan bemutatják lakásügyi szakpolitikusaikat.

Az immár második hárompárti egyeztetés érintette a lakásügyben szükséges legfontosabb témákat, foglalkoztak a lakásáfa csökkentésének, valamint a lakásépítésekkel kapcsolatos CSOK-támogatás növelésének kérdésével is.

A pártok egyetértettek abban, hogy a lehető legtöbb EU-s forrást kell biztosítani a lakásállomány minőségi megújítására. A kormány felelőssége annak a keretrendszernek a megteremtése, amely lehetővé teszi, hogy EU-s pénzekből minél több legyen felhasználható energiahatékony lakásfelújításra, bérlakásépítésre.

Egyetértettek abban is, hogy a lakásügy az egyik fontos eszköz a fiatalok itthon tartására és a családalapításuk ösztönzésére. A bérlakásrendszer fontos elemét kellene, hogy képezze egy bérlakásépítési program.

Felhívták a figyelmet arra, hogy a kormányzati kommunikáció nem pótolja a hiányzó lakásügyi intézkedéseket, valamint hogy legyen egy számonkérhető kormányzati felelőse a lakásügynek. A mindenkori Kormány teljesítményének egyik fokmérője a lakásépítések, lakásfelújítások, bérlakásépítések száma a ciklusban; a lakhatási szegénység kérdése és a hajléktalanok számának változása.

A három párt szakpolitikusai úgy látják, hogy konszenzus szükséges a pártok között lakásügyben. Egyetértés szükséges az alapelvekben, a lakásépítési, lakásfelújítási, bérlakásépítési célszámokban; és a legfontosabb támogatási eszközökben, azok éves keretösszegében.  A lakáspolitikai konszenzus a pártok közötti pozitív hozadékú verseny lehetne a közösen elfogadott lakásprogram minél jobb megvalósítása érdekében.


TLE-közlemény

Budapest, 2015.11.04.

A lakásépítések száma még mindig mélyrepülésben

 

2015 I–III. negyedévében 4.657 új lakás épült, 9,5%-kal kevesebb, mint egy évvel korábban. A kiadott lakásépítési engedélyek száma 8.616 darab volt, 24%-kal több a 2014. január–szeptemberinél – adta ki legfrissebb gyorsjelentésében a KSH.

Az elmúlt hónapokban több nyilatkozat hangzott el a kormány részéről, melyek szerint a lakásépítések, lakásfelújítások támogatása nélkül nehéz lesz fenntartani a gazdaság bővülését. A nemzetgazdasági miniszter bejelentette azt is, vizsgálják az újlakásáfa csökkentésének lehetőségét is.

A nyilatkozatok ellenére azonban még mindig nem ismerjük a kormányzati lakásügyi felelősét, sem a Fidesz szakpolitikusát. Márpedig a lakásépítések beindulásához a legfontosabb tényező a politikai akarat, amely akkor mutatkozik meg egyértelműen, ha van egy valós súlyú kormányzati szereplő, akit kijelölnek a lakásügyek (lakásépítések, felújítások, bérlakásépítések) felelős kezelésére.

Jelenleg nincs építési minisztérium, megszűnt az építési hivatal, nincs építésügyi kormánybiztos, ezért szükséges, hogy legyen egy számon kérhető kormányzati felelőse a lakásépítés, lakásfelújítás, bérlakásépítés területének.

Nincs kormányzati lakáspolitika sem, pedig ahhoz, hogy a lakásépítési szektor a gazdaság növekedésének motorja legyen, felelős, hosszú távú lakásprogram és érdemi intézkedések szükségesek. Ez a lakosság és a hazai építőipar érdeke is. A lakásügyi kommunikáció nem helyettesíti az érdemi intézkedéseket.

 

Négy javaslatunk a lakásépítések, lakásfelújítások érdemi élénkítésére, amelyek nem igényelnek hazai költségvetési pénzeket:

1./           Minél több európai uniós forrás felhasználása a 2014-2020-as uniós támogatási időszakban az energetikai lakásfelújításokra, energiahatékony lakásépítésekre, közösségi bérlakásépítésekre.

2./           Lehetőség van rá, hogy épületenergetikai céllal építésre és felújításra EIB (Európai Beruházási Bank) források kerüljenek bevonásra, amelyekkel hazai költségvetési támogatás nélkül, alacsony kamat mellett, forint alapon, hosszú távú lakáshitel bevezetésére lenne mód. Szükséges lenne továbbá, hogy az MNB a Növekedési Hitelprogram kedvezményes forrásait biztosítsa a lakásépítést, lakásfelújítást vállaló családok számára is.

3./           A Kormány a szocpol-támogatást (CSOK) olyan szintre emelje, hogy az energia hatékony, legális lakásépítések áfa-tartalmát jutassa vissza az építkező, új lakást vásárló gyermekes családoknak. A CSOK mértéke még az áfa összegét sem adja vissza támogatásként.

A SZOCPOL bővítésének alternatívája lenne, ha a lakásépítésekkel kapcsolatos áfát a jelenleginél lényegesen alacsonyabb szintre csökkentené a kormány.

4./           A lakásépítésekkel, lakásfelújításokkal foglalkozó központi hivatalra vagy kormánybiztosra lenne szükség. A kormányzati munkamegosztásban világosan meg kell határozni, továbbá a szakmai és piaci szereplők számára ismertté is kell tenni a lakáspolitikáért felelős kormányzati szereplőt, javaslatunk szerint kormánybiztost.

 

A lakásépítések, lakásfelújítások és bérlakásépítések száma, valamint a lakhatási szegénység visszaszorítása a mindenkori kormány teljesítményének egyik alapvető fokmérője, mutatva a jövő iránti elkötelezettséget.

2015. I–III. negyedévben az előző év azonos időszakához képest:

·         az épített lakások száma országosan 9,5, Budapesten 21%-kal csökkent, a megyei jogú városokban 15%-kal nőtt;

·         kiadott 8616 új lakásépítési engedély 24%-kal haladta meg a megelőző év azonos időszakit, Budapesten 73%-kal több lakás építését engedélyezték, mint egy évvel korábban;

·         természetes személyek által épített lakások aránya 61-ről 58%-ra csökkent, a vállalkozások által építetteké 38-ról 41%-ra nőtt, és utóbbiak aránya Budapesten 67-ről 70%-ra emelkedett;

·         az építés célját tekintve saját használatra a lakások 54, értékesítésre 43%-a épült;

·         az újonnan épült lakóépületek között a családi házak aránya 58-ról 56%-ra, a többszintes, többlakásos épületeké 38-ról 34%-ra csökkent, a lakóparkban épült lakások aránya – több fővárosi beruházás befejeződésének hatására – 2-ről 7%-ra nőtt;

·         a használatba vett lakások átlagos alapterülete 100 m2 volt, 2 m2-rel kevesebb, mint egy éve;

·         a kiadott új építési engedélyek alapján 26%-kal több, összesen 4816 lakóépület építését tervezik, míg a nem lakóépületekre kiadott engedélyek száma (3329 darab) 14%-kal csökkent.

A részletes adatsorok a KSH honlapján: http://www.ksh.hu/stadat_lak

Bővebb elemzésünket ITT olvashatják.


TLE-közlemény

Budapest, 2015.09.30.

A lakásáfa csökkentése gazdasági és társadalmi érdek 

Üdvözlendő hír, hogy kormány szerint is érdemes lehet csökkenteni a lakásáfát. Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter mai nyilatkozata szerint a szaktárca már vizsgálja az áfacsökkentés megvalósításának részleteit. Teljes mértékben egyetértünk azzal, hogy a lakásépítések 27%-os áfájának csökkentése végre lökést adhatna a lakásépítési beruházásoknak.

A TLE határozott álláspontja szerint az új lakások értékesítésére vonatkozó vételárat terhelő 27%-os áfa mértékének 5%-ra csökkentése egyértelműen és határozottan kilendítené az új lakások építésének piacát a jelenlegi mélypontról, és mindezt úgy, hogy az építési tevékenységre fehérítő hatást gyakorolna, további költségvetési forrást, bürokrácianövekedést nem igényelne, és költségvetési egyenlege is pozitív lenne. Ennek következtében pedig az épített lakások száma rövidtávon 20 000 körüli darabszámra emelkedne évente.

Ugyanakkor felhívjuk a figyelmet: szükséges az is, hogy az új lakások eladása mellett a magánszemélyek által lakásépítésért fizetett vállalkozói díjra és a lakásfelújításokra is alkalmazzák a kedvezőbb áfakulcsot. Indokolja ezt, hogy a családi házak építése jellemzően vállalkozó szerződés jogcímen történik.

Az alacsonyabb áfamérték hozzájárulna az építési ágazat kifehérítéséhez. Amennyiben készül számla, sokkal inkább lennének írásbeli szerződésekkel lefedett teljesítések, ez segítené az építkezőket a garanciális igények érvényesítésében és közvetve hozzájárulna a számonkérhetőséghez és az építési minőség növeléséhez.

Márpedig a lakásépítésekre nem a lakásszám növelése, hanem a lakásállomány minőségi megújítása miatt van szükség. A mai magyar lakásállomány nem alkalmas arra, hogy több mint 400 évig fennmaradjon. A 100 éves megújulási ütemhez évi 43.000 db lakást kellene építeni.
A lakásállomány minőségi megújítása közérdek, ennek egyik lényeges eleme a lakásépítés. Ezért a lakásépítések száma a mindenkori kormány teljesítményének egyik fontos fokmérője, mutatva a jövő iránti elköteleződését.

kiszámítható jövő része az elérhető, minőségi lakhatás megoldása. Ehhez szükség van egyrészt elérhető, minőségi lakásokra, másrészt a családalapító fiatalok támogatására.
A lakásépítés, illetve új építésű lakás vásárlása olyan mértékű kiadást jelent a családoknak, amelyek ellensúlyozásához speciális eszközökre van szükség. A jelenlegi támogatások nem kompenzálják az építést terhelő 27%-os, európai viszonylatban kiugróan magas áfát.

A TLE kutatásai, amelyeket egyetemisták körében végzett (részletek itt és itt), egyértelműen azt mutatják, hogy a fiatalok korábban alapítanának családot, illetve nagyobb arányban képzelnék el Magyarország a jövőjüket, ha megfelelő otthonteremtési támogatáshoz jutnának, lennének minőségi, megfizethető bérlakások, támogatást kapnának a minőségi lakhatás megteremtéséhez.


TLE-közlemény

Budapest, 2015.09.08.

A helyettesítő új építés is kapjon támogatást

 

Ha nem lehet egy lakást költséghatékonyan felújítani, kapjon támogatást a család az ingatlan újjáépítésére. A gazdaságosan fel nem újítható lakások helyettesítő újjáépítésére ugyanakkor többletforrásokat kellene biztosítani a megnyíló EU-s forrásokból is, hiszen azok költségesebb beruházások, mint a felújítások.

A hazai épületállomány mintegy 70%-a korszerűsítésre szorul, de az esetek egy részében a felújítás gazdaságosan nem valósítható meg. Rendkívül fontos ezért annak biztosítása, hogy azokban az esetekben, amikor egy leromlott, energetikailag pazarló épület korszerűsítéséről születik döntés, akkor a felújítás és az adott ingatlanon megvalósuló (a valódi, „zöldmezős” új építéstől megkülönböztetendő) ún. helyettesítő új építés egyenrangú alternatívák legyenek, közülük az optimális megoldást lehessen választani.

Megóvandó építészeti értékek (pl. műemléki épületek) esetében az épületek megőrzése, felújítása fontos feladat, egyébként azonban a gazdaságossági szempontok kell, hogy előtérbe kerüljenek. A cél az, hogy ezekben az esetekben a leginkább költséghatékony megoldás mellett születhessen megalapozott döntés (ld. pl. 2010/31 EU Irányelv, Preambulum, 10. bekezdés: "a költségek szempontjából optimális egyensúly jöjjön létre a szükséges beruházások és az épület teljes élettartamára vetített energiaköltség-megtakarítás között"). Egyes esetekben a felújítás, más esetekben a helyettesítő új építés jelent gazdaságos és tartós minőséget hozó megoldást.

Szabó Zsolt államtitkár bejelentése szerint jövő tavasztól a családi házak és az 1945 előtt épült társasházak kapnának, egyenként több tízmilliárdos forrással.

A pályázati kiírást még nem ismerjük, de szakmailag egyértelműen azt a megoldást tartanák megalapozottnak, ha a Kormány a korszerűsítés mellett a helyettesítő új építést is támogatná, egyúttal figyelembe venné a felújítás és a helyettesítő új építés közötti költségkülönbséget, és méltányosan nagyobb támogatást nyújtana az építésre. Ennek hiányában ugyanis éppen a legrosszabb állapotban lévő épületek maradnának ki a megfelelő korszerűsítésből.

Korszerűsítésre 2020-ig évente körülbelül 13 milliárd forint vissza nem térítendő uniós támogatás jut a lakosságnak. A lakosság energiahatékonysági beruházásaira fordítható uniós támogatásokból évenként 40-50 ezer lakást lehet felújítani a Magyar Energiahatékonysági Intézet számításai szerint.

Hasonlóképpen a családok otthonteremtési kedvezményében (csok) is szükséges lenne a lakásépítésre és az újlakás-vásárlásra nyújtott támogatás megemelésére, hiszen ezeket a beruházásokat a magasabb költségtényező mellett a 27%-os áfa is sújtja a használt lakások felújításával, vásárlásával szemben. 


TLE-közlemény

Budapest, 2015.07.30.

Nincs változás: még mindig százéves mélyponton a lakásépítések

 

2015 I. félévében 3.083 új lakás épült, 6%-kal kevesebb, mint egy évvel korábban, a kiadott lakásépítési engedélyek száma 5.581 volt, 39%-kal több a 2014. január–júniusinál a KSH ma kiadott adatai szerint.

Pozitív a kiadott építési engedélyek számának jelentős százalékos növekedése, de a lakásépítések száma ismét csökkent és továbbra is évszázados mélyponton van. 

A lakásépítések beindulásához a legfontosabb tényező a politikai akarat, amely akkor mutatkozik meg egyértelműen, ha van egy valós súlyú kormányzati szereplő, akit kijelölnek a lakásügyek (lakásépítések, felújítások, bérlakásépítések) felelős kezelésére.

Fontos, hogy a pártoknak is legyen érdemi elképzelésük a lakosság életkörülményeit alapvetően érintő lakáskörülmények fejlesztéséről. A TLE korábban megkereste mind az öt parlamenti párt frakcióját, közülük a Jobbik, a KDNP, az LMP és az MSZP nevezte meg lakásügyi szakpolitikusát. A Jobbik, az LMP és az MSZP szakpolitikusai el is kezdték a szakmai egyeztetést az otthonteremtés, a lakásépítések, lakásfelújítások, bérlakásépítések témakörében. Szükséges, hogy minden pártnak felelős, a lakásépítéseket, lakásfelújításokat, bérlakásépítést, és az ezt ösztönző támogatási rendszert magában foglaló lakáspolitikája legyen. Nem megkerülhető, hogy a következő 10 évre lakásépítési célszámokat fogalmazzanak meg.

A lakásállomány minőségi megújítása közérdek, ennek egyik lényeges eleme a lakásépítés.

Ezért a lakásépítések száma a mindenkori kormány teljesítményének egyik fontos fokmérője, mutatva a jövő iránti elköteleződését.

Átfogó, koherens kormányzati lakásprogram azonban továbbra is várat magára.

A KSH adatai szerint 2015 I. félévében az előző év azonos időszakához képest:

·         az épített lakások száma országosan 6, Budapesten 15%-kal csökkent, a megyei jogú városokban 25%-kal nőtt;

·         kiadott 5.581 új lakásépítési engedély 39%-kal haladja meg a megelőző év azonos időszakit, Budapesten 88%-kal több lakás építését engedélyezték, mint egy évvel korábban;

·         természetes személyek által épített lakások aránya változatlanul 57, a vállalkozások által építetteké országosan 42, Budapesten 75%;

·         az építés célját tekintve saját használatra a lakások 54, értékesítésre 45%-a épült;

·         az újonnan épült lakóépületek között a családi házak aránya 55-ről 54%-ra, a többszintes, többlakásos épületeké 41-ről 35%-ra csökkent, viszont több fővárosi beruházás befejeződésének hatására a lakóparkban épült lakások aránya 2-ről 9%-ra nőtt;

·         a használatba vett lakások átlagos alapterülete 99 m2 volt, ugyanannyi, mint egy évvel korábban;

·         a kiadott új építési engedélyek alapján 31%-kal több, összesen 3.035 lakóépület építését tervezik, míg a nem lakóépületekre kiadott engedélyek száma (2027 darab) 21%-kal csökkent.

A 2015. évi I. féléves gyorstájékoztató közlemény ITT érhető el. A hozzá tartozó adattáblák megtekinthetők és letölthetők ITT.

 

A lakásprogram indokai, hatásai

A lakásállomány megújításához felelős, hosszú távú lakásprogram szükséges. Ez a lakosság és a hazai építőipar érdeke is. 10 ezer lakás felépítése hozzávetőleg 44 ezer embernek ad munkát. Jelenleg legalább évi 30 ezer lakásépítés hiányzik. Ez több mint 120 ezer megszűnt munkahelyet, egyben ennyi új munkahely lehetőségét jelenti.

Fontos lenne, hogy a kormánynak legyen érdemi elképzelése a lakosság életkörülményeit alapvetően érintő lakáskörülmények fejlesztéséről. A témával kapcsolatos, folyamatosan bővülő információkat megtalálják a http://www.igylakunk.hu/ helyen.

A lakásépítésekre nem a lakásszám növelése, hanem a lakásállomány minőségi megújítása miatt van szükség. A felújítások és a helyettesítő új építések egyaránt fontosak. A mai magyar lakásállomány nem alkalmas arra, hogy több mint 400 évig fennmaradjon.

A KSH által kimutatott „nem lakás célra” használt lakások nem jelentenek megoldást. Ezek részben irodák, részben üdülő településeken idényszerűen lakot nyaralók. Ebben a kategóriában szerepelnek a feketén kiadott és „nem lakottnak” jelentett lakások is. A nem lakott lakások közül 162 ezer db 1946 előtt épült, 90 ezer db pedig komfort nélküli, vagy ennél is rosszabb állapotú, jórészt gazdaságosan fel sem újítható. Ez az állomány nem oldja meg a hazai lakásállomány problémáját.

A lakásállományon belül 583.489 db olyan lakás van, amelynek a falazata vályog vagy sár, ezek minőségéről nincsen közelebbi adat.

Külföldi példát nézve, lakosságarányosan Ausztriában hozzávetőlegesen ötször annyi lakás épül, mint Magyarországon.

 

Javaslatok

Négy javaslatot fogalmaztunk meg a lakásépítések, lakásfelújítások érdemi élénkítésére, amelyek nem igényelnek hazai költségvetési pénzeket:

 

1./        Fontos lenne minél több európai uniós forrás felhasználása a 2014-2020-as uniós támogatási időszakban az energetikai lakásfelújításokra, energiahatékony lakásépítésekre, valamint közösségi energiahatékony bérlakásépítésekre.

2./        Szükséges lenne egy épületenergetikai program egyeztetése az EIB-vel. Lehetőség van rá, hogy épületenergetikai céllal építésre és felújításra EIB (Európai Beruházási Bank) források kerüljenek bevonásra, amelyekkel hazai költségvetési támogatás nélkül, alacsony kamat mellett, forint alapon, hosszú távú lakáshitel bevezetésére lenne mód. Szükséges lenne továbbá, hogy az MNB a Növekedési Hitelprogram kedvezményes forrásait biztosítsa a lakásépítést, lakásfelújítást vállaló családok számára is.

3./        Szükséges lenne továbbá, hogy a Kormány a SZOCPOL-támogatást olyan szintre emelje, hogy az energia hatékony, legális lakásépítések áfa-tartalmát jutassa vissza az építkező, új lakást vásárló gyermekes családoknak. A jelenlegi SZOCPOL mértéke még az áfa összegét sem adja vissza támogatásként, ilyen támogatás mellett nem működik a rendszer.

A SZOCPOL bővítésének alternatívája lenne, ha a lakásépítésekkel kapcsolatos áfát a jelenleginél lényegesen alacsonyabb szintre csökkentené a kormány. Az Ingatlanfejlesztési Kerekasztal komplett tanulmányt állított össze a lehetséges áfacsökkentés pénzügyi-gazdasági hatásaival kapcsolatban.

4./        A lakásépítésekkel, lakásfelújításokkal foglalkozó központi hivatalra vagy kormánybiztosra lenne szükség. A KSH számaiból az látszik, hogy továbbra is rendkívül alacsony a lakásépítések száma. Az elmúlt évtizedekben nem volt kiszámítható a kormányzatok lakásfejlesztési politikája. A kormányzati munkamegosztásban világosan meg kell határozni, továbbá a szakmai és piaci szereplők számára ismertté is kell tenni a lakáspolitikáért felelős kormányzati szereplőt, javaslatunk szerint kormánybiztost. Kormányzati szinten megalakított Otthonteremtési Tanácsadó Testület alkalmas lehet a kormányzati lakásprogram megalapozására, koordinálására.

Bővebb elemzésünket a ITT olvashatják. 

A KSH-adatok alapján készített felmérésünk eredményeit összefoglaló, a magyar lakásállomány állapotát bemutató tablóink a http://www.igylakunk.hu/galeria/tenyek-adatok és a http://www.igylakunk.hu/galeria/magyar-lakohazak-kepekben oldalon találhatók.

 


TLE-közlemény

Budapest, 2015.06.30.

Holnap indul az „új szocpol” (CSOK)

 

Holnap lép hatályba a lakásépítések támogatásáról szóló rendelet módosítása. Változás a  korábbi szabályozáshoz képest, hogy a támogatás igényelhető használt lakások vásárlására, meglévő lakás bővítésére, illetve egy meglévő vagy vállalt gyerek után is.

Az új rendelet ugyanakkora összeget ad a használt és az új lakásokra is, tehát nem veszi figyelembe az új lakások építésénél, illetve vásárlásánál azt a költségvetési bevétel többletet, amely az új lakások esetében az államkasszába befolyik. Új lakást építő vagy vásárló családok 27 %-os áfát fizetnek be a költségvetésbe, míg a használt lakás vásárlásakor nem kell áfát fizetni. Az új építések után az áfabevételeken felül további jelentős bevételei vannak a költségvetésnek (SZJA, TAO, járulékok, megtakarítás munkanélküli ellátásokon).

Egy egygyermekes család 40 nm-es, „B” energetikai minősítésű lakás építése vagy vásárlása után például több mint 3 millió forint áfát fizet, miközben az „új szocpol” (CSOK) csak 500 ezer forint támogatást juttat ennek a családnak. A részletes összehasonlítást ld. a Mellékletben.

Véleményünk szerint szükséges lenne, hogy a Kormány a Lakásépítési támogatást olyan szintre emelje, hogy az energiahatékony, legális lakásépítések áfatartalmát jutassa vissza az építkező, új lakást vásárló gyermekes családoknak. A 2015. július 1-jétől igényelhető Családi Otthonteremtési Kedvezmény (CSOK) mértéke még az áfa összegét sem adja vissza támogatásként, ilyen támogatás mellett nem működik a rendszer.

Mivel a SZOCPOL/CSOK igényelhető összege a lakás energetikai besorolásától is függ, ezért az építési költségeket e kategóriák szerint számoltuk.

Melléklet:

A 2015.07.1-jétől irányadó támogatási összegek (CSOK) és a fizetett áfa összehasonlítása

A CSOK részleteiről további információ az igylakunk.hu/Lakástámogatások oldalon.


TLE-közlemény

Budapest, 2015.06.11.

Mire elég 150 milliárd?

 

A hírek szerint a kormány 150 milliárd forintot szán a Liget Budapest Projekt – azaz városligeti Múzeumi Negyed – megvalósítására.

Ha a kormány lakásonként 3 millió forinttal támogatná a családok újlakás-vásárlását vagy -építését, 150 milliárd forintból 50 ezer új otthon építését lehetne támogatni. Ráadásul ebben az esetben az 50 ezer lakás beruházási értéke (így gazdaságélénkítő hatása) jóval több lenne 150 milliárd forintnál.

 


TLE-közlemény

Budapest, 2015.05.05.

Halvány reménysugarak, de még mindig százéves mélyponton a lakásépítések

 

Kevesebb új lakás épült, de több építési engedélyt adtak ki 2015. I. negyedévében, mint egy évvel korábban. 2015 első három hónapjában 1.572 új lakás épült, 7%-kal kevesebb, mint egy évvel korábban. A kiadott lakásépítési engedélyek száma 2.381 volt, 44%-kal több a 2014. január–márciushoz viszonyítva.

Pozitív a kiadott építési engedélyek számának jelentős százalékos növekedése, de a lakásépítések száma továbbra is évszázados mélyponton van. 

A lakásépítések beindulásához a legfontosabb tényező a politikai akarat, amely akkor mutatkozik meg egyértelműen, ha van egy valós súlyú kormányzati szereplő, akit kijelölnek a lakásügyek (lakásépítések, felújítások, bérlakásépítések) felelős kezelésére.

Fontos lenne, hogy a pártoknak is legyen érdemi elképzelésük a lakosság életkörülményeit alapvetően érintő lakáskörülmények fejlesztéséről. Nyílt levélben kerestük meg az összes parlamenti párt frakcióját, és arra kértük őket, hogy jelöljék meg lakásüggyel – lakásfelújításokkal, lakásépítésekkel foglalkozó szakpolitikusukat. Ad hoc nyilatkozatok nem helyettesítik, hogy minden pártnak felelős, a lakásépítéseket, lakásfelújításokat, bérlakásépítést, és az ezt ösztönző támogatási rendszert magában foglaló lakáspolitikája legyen. Nem megkerülhető, hogy a következő 10 évre lakásépítési célszámokat fogalmazzanak meg.

Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter tavaly decemberben kijelentette: a kormány célja, hogy 40 ezer lakás épüljön évente Magyarországon (ld. itt). Ez a célszám akkor lesz tartható, ha rendelkezésre állnak a lakásépítést, bérlakásépítést támogató feltételek, eszközök is.

A lakásállomány minőségi megújítása közérdek, ennek egyik lényeges eleme a lakásépítés.

Ezért a lakásépítések száma a mindenkori kormány teljesítményének egyik fontos fokmérője, mutatva a jövő iránti elköteleződését. Egészséges ütem lenne, ha a kormányzati ciklus végére elérnénk a 20 ezer lakásépítés/év szintet.

Átfogó, koherens kormányzati lakásprogram azonban továbbra is várat magára. Szükséges volna a valós egyeztetés a programok előkészítésére. Ennek fóruma lehetne a kormányzati szinten megalakítandó Otthonteremtési Tanácsadó Testület. (részletek itt)

A KSH adatai szerint 2015. I. negyedévben az előző év azonos időszakához képest:

·         az épített lakások száma országosan 7, Budapesten 2%-kal csökkent;

·         az első három hónapban kiadott 2381 új lakásépítési engedély 44%-kal haladja meg a megelőző év azonos időszakit, Budapesten háromszor annyi lakás építését engedélyezték, mint egy évvel korábban;

·         természetes személyek által épített lakások aránya változatlanul 56, a vállalkozások által építetteké 44%, míg Budapesten az összes lakás 82%-át vállalkozók építették;

·         az építés célját tekintve saját használatra a lakások 54, értékesítésre 45%-a épült;

·         az újonnan épült lakóépületek között a családi házak aránya 55-ről 54%-ra, a többszintes, többlakásos épületeké 42-ről 25%-ra csökkent, több fővárosi beruházás befejeződésének hatására a lakóparkban épült lakások aránya 2-ről 18%-ra nőtt;

·         a használatba vett lakások átlagos alapterülete 100 m2 volt, 1 m2-rel több, mint egy évvel korábban;

·         megszűnt 350 lakás közül 29 volt önkormányzati tulajdonú;

·         a kiadott új építési engedélyek alapján 34%-kal több, összesen 1236lakóépület építését tervezik, míg a nem lakóépületekre kiadott engedélyek száma (867 darab) 24%-kal csökkent.

 

Változott a KSH lakásadat gyorstájékoztatója

A KSH megújította gyorstájékoztató szolgáltatását. Az adattáblák a STADAT-táblagyűjteményből elérhetők, Excel-formátumban is letölthetők, használhatók. A változásokról részletesen tájékozódhat a KSH oldalán.

A 2015. évi I. negyedéves gyorstájékoztató közlemény ITT érhető el. A hozzá tartozó adattáblák megtekinthetők és letölthetők ITT.

 

A lakásprogram indokai, hatásai

A lakásállomány megújításához felelős, hosszú távú lakásprogram szükséges. Ez a lakosság és a hazai építőipar érdeke is. 10 ezer lakás felépítése hozzávetőleg 44 ezer embernek ad munkát. Jelenleg legalább évi 30 ezer lakásépítés hiányzik. Ez több mint 120 ezer megszűnt munkahelyet, egyben ennyi új munkahely lehetőségét jelenti.

Fontos lenne, hogy a kormánynak legyen érdemi elképzelése a lakosság életkörülményeit alapvetően érintő lakáskörülmények fejlesztéséről. A témával kapcsolatos, folyamatosan bővülő információkat megtalálják a http://www.igylakunk.hu/ helyen.

A lakásépítésekre nem a lakásszám növelése, hanem a lakásállomány minőségi megújítása miatt van szükség. A felújítások és a helyettesítő új építések egyaránt fontosak. A mai magyar lakásállomány nem alkalmas arra, hogy több mint 400 évig fennmaradjon.

A KSH által kimutatott „nem lakás célra” használt lakások nem jelentenek megoldást. Ezek részben irodák, részben üdülő településeken idényszerűen lakot nyaralók. Ebben a kategóriában szerepelnek a feketén kiadott és „nem lakottnak” jelentett lakások is. A nem lakott lakások közül 162 ezer db 1946 előtt épült, 90 ezer db pedig komfort nélküli, vagy ennél is rosszabb állapotú, jórészt gazdaságosan fel sem újítható. Ez az állomány nem oldja meg a hazai lakásállomány problémáját.

A lakásállományon belül 583.489 db olyan lakás van, amelynek a falazata vályog vagy sár, ezek minőségéről nincsen közelebbi adat.

Külföldi példát nézve, lakosságarányosan Ausztriában hozzávetőlegesen ötször annyi lakás épül, mint Magyarországon.

 

Javaslatok

Négy javaslatot fogalmaztunk meg a lakásépítések, lakásfelújítások érdemi élénkítésére, amelyek nem igényelnek hazai költségvetési pénzeket:

1./        Fontos lenne minél több európai uniós forrás felhasználása a 2014-2020-as uniós támogatási időszakban az energetikai lakásfelújításokra, energiahatékony lakásépítésekre, valamint közösségi energiahatékony bérlakásépítésekre.

2./        Szükséges lenne egy épületenergetikai program egyeztetése az EIB-vel. Lehetőség van rá, hogy épületenergetikai céllal építésre és felújításra EIB (Európai Beruházási Bank) források kerüljenek bevonásra, amelyekkel hazai költségvetési támogatás nélkül, alacsony kamat mellett, forint alapon, hosszú távú lakáshitel bevezetésére lenne mód. Szükséges lenne továbbá, hogy az MNB a Növekedési Hitelprogram kedvezményes forrásait biztosítsa a lakásépítést, lakásfelújítást vállaló családok számára is.

3./        Szükséges lenne továbbá, hogy a Kormány a SZOCPOL-támogatást olyan szintre emelje, hogy az energia hatékony, legális lakásépítések áfa-tartalmát jutassa vissza az építkező, új lakást vásárló gyermekes családoknak. A jelenlegi SZOCPOL mértéke még az áfa összegét sem adja vissza támogatásként, ilyen támogatás mellett nem működik a rendszer.

A SZOCPOL bővítésének alternatívája lenne, ha a lakásépítésekkel kapcsolatos áfát a jelenleginél lényegesen alacsonyabb szintre csökkentené a kormány. Az Ingatlanfejlesztési Kerekasztal komplett tanulmányt állított össze a lehetséges áfacsökkentés pénzügyi-gazdasági hatásaival kapcsolatban.

4./        A lakásépítésekkel, lakásfelújításokkal foglalkozó központi hivatalra vagy kormánybiztosra lenne szükség. A KSH számaiból az látszik, hogy továbbra is rendkívül alacsony a lakásépítések száma. Az elmúlt évtizedekben nem volt kiszámítható a kormányzatok lakásfejlesztési politikája. A kormányzati munkamegosztásban világosan meg kell határozni, továbbá a szakmai és piaci szereplők számára ismertté is kell tenni a lakáspolitikáért felelős kormányzati szereplőt, javaslatunk szerint kormánybiztost. Kormányzati szinten megalakított Otthonteremtési Tanácsadó Testület alkalmas lehet a kormányzati lakásprogram megalapozására, koordinálására. 

Bővebb elemzésünket a ITT olvashatják.


TLE-közlemény

Budapest, 2015.04.29.

Oda mennek a fiatalok, ahol biztosított a minőségi lakhatásuk

 

A munkalehetőség és a lakhatás támogatása a kulcsa annak, hogy magyar fiatalok itthon képzeljék el a jövőjüket. A Nemzetgazdasági Minisztérium is ezeket tűzte a zászlajára a külföldön dolgozó fiatalok hazatérését segítő új programjában. A bérlakásépítések támogatása jelentősen ösztönözné a külföldön dolgozók hazaköltözését, illetve az ország elhagyását tervezők itthon maradását.

A "Gyere haza fiatal" elnevezésű program első körében a 100 millió forintból 50 fiatal szeretne hazahozni a kormány Londonból. Ez csepp a tengerben ahhoz képest, hogy a Központi Statisztikai Hivatal szerint évente mintegy 100 ezer fő a külföldön munkát vállalók száma, bár legalább 50 százalékuk egy éven belül visszatér. A programot beharangozó államtitkár közölte, hogy a megkérdezettek többsége szívesen hazatérne, amennyiben segítséget kap a lakhatásban és olyan munkáltatót talál, amely stabil, biztos anyagi hátteret biztosít számukra. Együttműködő partnerként jelöltek meg nagy hazai és multi cégeket, akik nyilván a munkahely megtalálásában közreműködnének.

A lakhatást olyan módon segíti a program, hogy vissza nem térítendő támogatást nyújt a lakóhelytől távol munkahelyet találók számára utazási költségtérítés, illetve lakbér- vagy közüzemi díjfizetési támogatás formájában egy éven keresztül.

Kérdés, hogy lesz-e elég és megfelelő minőségű bérlakás a hazaköltöző fiatalok számára éppen ott, ahol dolgozni tudnának.

Ami biztos, hogy 100 millió forintból felépíthető lenne 5 olyan minőségi bérlakás, amely 100 éven át legalább 50 fiatal családnak nyújthatna otthont, megalapozva magyarországi jövőképüket.

A fiatalok körében tavaly végzett kutatásaink megerősítették, hogy a fiatalok korábban alapítanának családot, vállalnának gyermeket, és nagyobb eséllyel Magyarországon képzelnék el a jövőjüket, ha támogatást kapnának a minőségi lakhatás megteremtéséhez. (részletek itt)


TLE-közlemény

Budapest, 2015.04.22.

Keressük a pártok lakáspolitikusát

 

A Társaság a Lakásépítésért, Lakásfelújításért Egyesület javaslatcsomagot állított össze Otthonteremtés 2015. címmel a lakásügy – lakásépítések, lakásfelújítások, bérlakásépítés – előmozdítására, amelyet megküldtük az államigazgatás releváns tisztségviselőinek és a pártoknak, valamint szakmai szervezeteknek.

Az országnak évtizedek óta nincsen lakásépítési, lakásfelújítási koncepciója. Nincs válasz a fiatalok lakásigényére, akik közül sokan külföldön képzelik el a jövőjüket. A lakásépítések mélyponton vannak. A lakásépítések beindulásához a legfontosabb tényező a politikai akarat, amely akkor mutatkozik meg egyértelműen, ha van egy valós súlyú kormányzati szereplő, akit kijelölnek a lakásügyek (lakásépítések, felújítások, bérlakásépítések) felelős kezelésére.

Fontos lenne, hogy a pártoknak is legyen érdemi elképzelésük a lakosság életkörülményeit alapvetően érintő lakáskörülmények fejlesztéséről. Nyílt levélben kerestük meg az összes parlamenti párt frakcióját, és arra kértük őket, hogy jelöljék meg lakásüggyel – lakásfelújításokkal, lakásépítésekkel foglalkozó szakpolitikusukat. Ad hoc nyilatkozatok nem helyettesítik, hogy minden pártnak felelős, a lakásépítéseket, lakásfelújításokat, bérlakásépítést, és az ezt ösztönző támogatási rendszert magában foglaló lakáspolitikája legyen. Nem megkerülhető, hogy a következő 10 évre lakásépítési célszámokat fogalmazzanak meg.

Szakmai partnerként tüntettük fel azt a 11 szervezetet, amely jelezte egyetértését és támogatását az Otthonteremtés 2015 anyagunkkal kapcsolatban.

Bízunk benne, hogy a közeljövőben a pártok kijelölik szakpolitikusukat, akik képviselik pártjuk véleményét a lakásügyi témákban a nyilvánosság előtt.

Az Otthonteremtés 2015 teljes szövege az igylakunk.hu oldalon olvasható.

 

 


Sajtóközlemény

Budapest, 2015.03.04

Az otthonteremtés nem havi nagybevásárlás

Ha nem lesz áfacsökkentés az építőiparban, más módon kell kompenzálni az európai viszonylatban legmagasabb áfakulcsot a legálisan és energiahatékonyan építkező családok számára.

Varga Mihály Nemzetgazdasági Miniszter a Hungarian Business Leaders Forum múlt pénteki konferenciáján beszélt arról, hogy vizsgálják áfa csökkentésének lehetőségét. Később magas rangú kormánypárti forrásra hivatkozva a hvg.hu azt írta, hogy a Fidesz nem támogatja az áfakulcs csökkentését, legfeljebb a ciklus végén vizsgálnák meg a lehetőségét. Ehelyett például a gyerekek utáni adókedvezményeket bővítenék. Az értesülést a Nemzetgazdasági Minisztérium is megerősítette.

Alapvetően pozitívnak tartjuk, hogy a Kormány adókedvezményekkel próbálja segíteni a családokat. Ez mindenképpen fenntarthatóbb irány egy munkára épülő társadalomban, mint a segélyek túlsúlya. (Egyes esetekben természetesen szociális támogatásokra is szükség van.)

A lakásépítés, illetve új építésű lakás vásárlása azonban olyan mértékű kiadást jelent a családoknak, amelyekhez ezek az adókedvezmények nem elegendőek. Itt speciális eszközökre van szükség, hiszen az otthonteremtés más nagyságrend, mint egy havi nagybevásárlás. A jelenlegi támogatások nem ellensúlyozzák az építést terhelő 27%-os, európai viszonylatban kiugróan magas áfát.

Ezért javasoljuk, hogy a Kormány emelje a lakásépítési támogatást (ismertebb nevén Szocpol, júliustól CSOK) olyan szintre, hogy az energiahatékony, legális lakásépítések áfa-tartalmát juttassa vissza az építkező, új lakást vásárló vagy építő gyermekes családoknak. Ezzel valós esélyt teremtene a lakásépítések számának emelkedésére, a hazai lakásállomány minőségi megújítására, a magyar családok lakhatási minőségének széleskörű javulására.

 


Sajtóközlemény

Budapest, 2015.03.04

Az Ön pártjának van lakásprogramja?

Nyílt levél a parlamenti pártok frakcióvezetőihez

 

Nyílt levélben kerestük meg az összes parlamenti párt frakcióját, és ismételten arra kértük őket, hogy jelöljék meg lakásüggyel – lakásfelújításokkal, lakásépítésekkel foglalkozó szakpolitikusukat.

Az országnak évtizedek óta nincsen lakásépítési, lakásfelújítási koncepciója. A lakásépítések mélyponton vannak, 2014-ben 8.358 db lakás épült Magyarországon, ami csak arra elég, hogy a hazai lakásállomány (4,39 millió) több mint 400 évente újuljon meg. Az egészséges megújulási ütemhez évi 43.000 db lakást kellene építeni. Mindeközben a jól képzett magyar fiatalok többek között a lakáshelyzetet is mérlegelve külföldi életpályában gondolkodnak. Kutatások szerint családot is előbb alapítanának a fiatalok, ha támogatást kapnának az otthonteremtéshez. Magyarország demográfiai problémáit hatékony lakáspolitikát tartalmazó népesedési politikával lehet orvosolni, amit a Népesedési Kerekasztal is régóta szorgalmaz.

Fontos lenne, hogy a pártoknak legyen érdemi elképzelésük a lakosság életkörülményeit alapvetően érintő lakáskörülmények fejlesztéséről. Ad hoc nyilatkozatok nem helyettesítik, hogy minden pártnak felelős, a lakásépítéseket, lakásfelújításokat, bérlakásépítést, és az ezt ösztönző támogatási rendszert magában foglaló lakáspolitikája legyen. Nem megkerülhető, hogy a következő 10 évre lakásépítési célszámokat fogalmazzanak meg.

Ezért időszerű, hogy a pártok kijelöljék lakásügyi felelőseiket, és sajtónyilvánosság előtt ismertessék a lakossággal a véleményüket ebben a témában. Ez megvalósulhatna akár a Construmán, akár egy parlamenti bizottsági ülés vagy vitanap keretében. Lényeges lenne, hogy a pártok szakpolitikusai folyamatosan elérhetőek legyenek mind a sajtó, mind a szakmai szervezetek számára.

A lakásállomány minőségi megújítása közérdek, ezért alapvető, hogy a lakásépítések, lakásfelújítások száma a mindenkori kormány teljesítményének egyik fokmérője legyen.

 

A KSH-adatok alapján készített felmérésünk eredményeit összefoglaló, a magyar lakásállomány állapotát bemutató tablóink a http://www.igylakunk.hu/galeria/tenyek-adatok és a http://www.igylakunk.hu/galeria/magyar-lakohazak-kepekben oldalon találhatók.

 

A 2014. évi lakásépítésekől szóló elemzésünk itt olvashatók: http://www.igylakunk.hu/hirek/item/558-legyen-a-lakasepitesek-szama-a-mindenkori-kormany-teljesitmenyenek-egyik-fokmeroje

 


Sajtóközlemény

Budapest, 2015.03.04

A Népesedési Kerekasztal és a Társaság a Lakásépítésért, Lakásfelújításért Egyesület javaslata

 

Nincs népesedéspolitika lakáspolitika nélkül!

 

Magyarország demográfiai problémáit hatékony népesedési politikával lehet és kell is orvosolni. Ennek az egyik szükségszerű eleme a hatékony lakáspolitika – szögezi le a Népesedési Kerekasztal (NK) és a Társaság a Lakásépítésért, Lakásfelújításért Egyesület (TLE) közös közleménye.

 

Hatékony népesedéspolitika nem képzelhető el hatékony lakáspolitika nélkül.

 

Demográfiai problémákkal küzdő hazánkban 1981-ben bekövetkezett a lakosság számszerű csökkenése. Ez a felismerés a mindenkori kormányok részéről a családtámogatások fontos lépéseit indította el, ezek közül is kiemelten fontos a házasodás és gyermekvállalás nélkülözhetetlen feltételének, a lakhatás biztosításának a támogatása volt. Így életbe lépett  a „szociálpolitikai lakástámogatás” – népszerű nevén a SZOCPOL intézménye, mely számtalan fiatal, és gyermekes család lakhatását, családalapítását segítette elő.                             A támogatás a bekerülési összegnek közel 50 %-át fedezte!

 

A válság éveiben az akkori kormány a támogatás megszüntetéséről döntött, szocpol-ról 2009. június 30. után nem beszélhetünk. Ez az intézkedés világosan kimutatható a lakásépítkezések számának drasztikus csökkenésében.

 

2012. január 1-től „új-szocpol” néven feléledt a támogatási rendszer, mely azonban arányában jóval kisebb támogatást – 6-10 % – biztosított, sőt megszűnt az első gyermekre adható, valamint a használt-lakás-vásárlásra és a bővítésre igénybe vehető támogatás, a „félszocpol” is. A szükséges magas önerő következtében rendkívül kevés család tudott élni ezzel a lehetőséggel, még a költségvetésben biztosított összeg egy része is fennmaradt.

2013-ban évszázados mélypontra estek a lakásépítések.

 

Több civil szervezet, melyek életközelből ismerték a családok lakhatási problémáit, sürgette a változást és tapasztalataival, javaslataival igyekezett a döntéshozók segítségére állni.

Végül ez évben megszületett a legújabb koncepció „Családok Otthonteremtési Kedvezménye” – CSOK - néven, mely teljes egészében 2015. július 1-től lép életbe.

 

Jelen Közleményünk a CSOK véleményezése, és javaslataink ismertetése.

 

Ezt sajnálatos módon csak az elkészült lakástámogatási rendelet megjelenése után tudjuk megtenni, mivel többször, eredménytelenül kértük a lakáspolitikával foglalkozó, azt tapasztalataival, szakértelmével támogatni képes civil szervezetek bevonását az új rendeletek megalkotásának folyamatába, még a közigazgatási egyeztetés előtt.                                 A civil szervezetekkel sem egyeztetés, sem szakmai konzultáció nem történt.

 

Pozitivumként értékeljük és örömmel fogadjuk, hogy

     -  az első gyermekre is lesz támogatás,

     -  gyermeknek számít a 24 hetesnél idősebb magzat,

     -  alacsonyabb lett a lakás-alapterület megkívánt minimuma,

     -  használt-lakás vásárláshoz, bővítéshez, korszerűsítéshez is van támogatás,

     -  amely megegyezik az új lakásra igénybe vehető összeggel.

 

Főbb javaslataink:

1.      A kormányzati munkamegosztásban világosan meg kell határozni, továbbá a szakmai és piaci szereplők számára ismertté is kell tenni a lakáspolitikáért felelős kormányzati szereplőt, javaslatunk szerint kormánybiztost. A jelenlegi, széttagolt rendelkezések akadályozzák a kormányzati munkát.

 

2.     A kormányzati munkát elősegítendő fel kell térképezni a lakáspolitikával foglalkozó, munkájukkal azt támogatni képes szakmai és civil szervezetek körét, amelyek rendszeres vagy eseti szakértői segítséget nyújtanának a felelős minisztériumnak. Az NK és annak a lakáspolitikában különösen érdekelt tagjai, valamint a TLE tevékenyen, konkrét javaslatokkal részt kívánnak venni ebben a munkában. Sikertelenek a kampányjellegű egyeztetések, a szakmai konzultáció állandó, működőképes rendszerének létrejöttét tartjuk kívánatosnak.

 

3.   A felelős minisztérium készítse el és már a koncepcionális szakaszban bocsássa átfogó szakmai egyeztetésre az új Lakáspolitikai Koncepciót, amely   

a.    határozza meg az elérni kívánt lakásépítési, lakásfelújítási, bérlakásépítési célszámokat az egyes időtávokban,

b.    rögzítse a lakáspolitika fókuszterületeit (bérlakásépítés, lakásfelújítás, lakásépítés),

c.    határozza meg 2020-ig az ehhez szükséges pénzügyi eszközöket és azok forrásait,

d.    teremtse meg a szakmai alapokon nyugvó és hatékony koordinációt a lakásügyi szempontból széttagolt kormányzati struktúrával.

 

4.   Az egyeztetett koncepció alapján készüljön el a lakáscélú támogatásokról szóló új, egységes, szakmailag magas színvonalú és jól alkalmazható Kormányrendelet, amely felváltja a jelenlegi, széttagolt és nem hatékony szabályozást (12/2001. (I. 31.) Korm. rendelet, 134/2009. (VI. 23.) Korm. rendelet, 256/2011. (XII. 6.) Korm. rendelet, 341/2011. (XII. 29.) Korm. rendelet).

 

5.     A Kormány emelje a „CSOK- támogatást olyan szintre, hogy az energiahatékony, legális lakásépítések áfa-tartalmát juttassa vissza az építkező, új lakást vásárló/építő gyermekes családoknak. A jelenlegi „szocpol” és az életbe lépő „CSOK” mértéke még az áfa összegét sem adja vissza támogatásként. Ilyen támogatás mellett nem működik a rendszer! Ezt bizonyítja a 2012.01.01.-től életbe lépett „új szocpol” eredménytelensége, melyet csak a magasabb jövedelmű családok tudtak igénybe venni.  Az alapösszeg – a bekerülési összeg 5 – 10 %-a! – változatlan maradt, holott ez volt az oka az alacsony igénybevételnek!

       A 2015. júliusától igényelhető CSOK ugyan már használt lakás vásárlására és         

      lakásbővítésre is felhasználható, és már egy meglevő, illetve két vállalt gyermek után is kérhető, mértéke azonban továbbra sem elegendő ahhoz, hogy a kisjövedelmű, korlátozott hitel-és fizetőképességű gyermekes családok számára segítséget nyújtson a méltó lakhatás megteremtéséhez.

 

6.  Javasoljuk a nagycsaládos, több generáció együttélésére alkalmas, ún. „generációs lakás-típus” tervezésének és létesítésének elősegítését, támogatását.

 

7.  Szükségesnek tartjuk a „Fecskeház-program” működését, mely az életpályájuk elején levő fiatalok lakhatását és gyermekvállalását segíti. 

 

 8.  Nem szerepel a rendeletben az „akadálymentesítési támogatás” rendezése, melynek

         összege sok év óta azonos, a szükséges költség töredékét sem fedezi.

 

 9. Fontos lenne minél több európai uniós forrás felhasználása az energetikai lakásfelújításokra, energiahatékony lakásépítésekre, valamint közösségi energiahatékony bérlakásépítésekre.

 

10.  Szükséges a NÉeS alapján kidolgozandó épületenergetikai cselekvési program

      egyeztetése a Lakáspolitikai Koncepcióval.

 

11.    Alacsony kamat mellett, forint alapon, hosszú távú lakáscélú hitel bevezetése szükséges lakásfelújításokhoz, lakásépítésekhez EIB- (Európai Beruházási Bank) vagy MNB- (Magyar Nemzeti Bank) források felhasználásával.

 

A javasolt, új  Lakáspolitikai Koncepció várható hatásai

 

10 000 lakás felépítése 44 000 embernek ad munkát. Amennyiben a hiányzó évi 33 000 lakás felépülne, ez több mint 120 000 új munkahelyet hozna létre.

Csökkenne a segélyezettek száma, és növekedne a vásárlóerő.

Reményeink szerint a fiatalok lakhatásának támogatása csökkentené a hazájukat elhagyni szándékozók számát is!

 

Ezek az intézkedések érdemben hozzájárulnának a hazai lakásállomány megújításához, felújításához, növelnék a bérlakás-kínálatot, ezzel elősegítve a lakásmobilitást is. Hozzájárulnának az alacsony energiafogyasztású lakásállomány-szám növekedéséhez.

 

Felhívjuk a figyelmet, hogy a lakáskörülmények alapvetően meghatározzák az egyén, rajta keresztül az egész társadalom, és kiemelten a jövő nemzedékének életminőségét, jövőképét, testi-lelki állapotát. A lakásállomány minőségi megújítása közérdek, ennek egyik lényeges eleme a lakásépítés, - felújítás és a bérlakásépítés.

Az alábbi közleményt eljuttattuk a nemzetgazdasági miniszternek, az NGM Otthonteremtési Főosztályának, valamint Novák Katalinnak, az EMMI család- és ifjúságügyért felelős államtitkárának, illetve a sajtónak is.

 

      dr. Benkő Ágota   

Népesedési Kerekasztal 

      dr. Maráczi Zsolt

 

 Társaság a Lakásépítésért, Lakásfelújításért Egyesület           


Sajtóközlemény

Budapest, 2015.02.24.

Legyen a lakásépítések száma

a mindenkori kormány teljesítményének egyik fokmérője

Pozitív az elmozdulás, de még mindig csak az évszázados mélyponthoz képest: 2014-ben 8358 db. lakás épült Magyarországon.  

Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter tavaly decemberben kijelentette: a kormány célja, hogy 40 ezer lakás épüljön évente Magyarországon (ld. itt). Ez a célszám akkor lesz tartható, ha rendelkezésre állnak a lakásépítést, bérlakásépítést támogató feltételek, eszközök is.

A lakásállomány minőségi megújítása közérdek, ennek egyik lényeges eleme a lakásépítés.

Ezért a lakásépítések száma a mindenkori kormány teljesítményének egyik fontos fokmérője, mutatva a jövő iránti elköteleződését. Egészséges ütem lenne, ha a kormányzati ciklus végére elérnénk a 20 ezer lakásépítés/év szintet.

Átfogó, koherens kormányzati lakásprogram azonban továbbra is várat magára. Szükséges volna a valós egyeztetés a programok előkészítésére. Ennek fóruma lehetne a kormányzati szinten megalakítandó Otthonteremtési Tanácsadó Testület. (részletek itt)

Kiírták az Otthon Melege program pályázatait és a társasház-felújítási pályázatot, bemutatták az új szocpol kiterjesztését, azaz a Családi Otthonteremtési Kedvezmények rendszerét, idén januárban bejelentették az otthonteremtési kamattámogatás kedvező változásait – ezektől jelenlegi formájukban érdemi hatás nem várható a lakásépítések emelkedésére.

2014-ben összesen 8.358 db lakás épült Magyarországon, ami 15 százalékos emelkedést jelent az egy évvel korábbihoz képest. Ezeknek mindössze 4 százaléka (293 db.) bérlakás.

Ez azonban még mindig csak arra elég, hogy a hazai lakásállomány (4,39 millió) több mint 400 évente újuljon meg – és messze van a kormány által kitűzött 40 ezer db-tól. (A 100 éves megújulási ütemhez évi 43.000 db lakást kellene építeni.)

2014-ben a kiadott lakásépítési engedélyek száma 9.633 db. volt. Ez 28%-os növekedést jelent a 2013. évi éves adatokhoz képest.

Közép-Magyarországon és a Dunántúlon nőtt az új lakások száma, a keleti országrészben egyelőre nem következett be fordulat.

A használatba vett lakások számának 15%-os emelkedése többéves, folyamatos visszaesésnek vetett véget 2014-ben. Az év során felépített lakások száma azonban továbbra is alacsony, a válságot megelőző 2008. évinek alig egyötöde. A 2013. évi adatokkal összevetve idén a kisebb városokban 24, a községekben 21%-kal több lakás épült. A megyei jogú városokban mindössze 3%-os volt az emelkedés, és Budapesten is az átlagos alatt maradt (13%). A dunántúli régiók mindegyikében átlagot meghaladó, Közép-Magyarországon az átlagossal egyező a növekedés üteme, a keleti régiókban pedig általában csökkent a lakásépítés. A kivételt jelentő Észak-Alföldön a fellendülés egyetlen településre korlátozódik: Debrecen 573 új lakásával a teljes régió lakásépítésének több mint felét teszi ki.

A 2014-ben kiadott 9.633 új lakásépítési engedély 28%-kal több az előző évinél. Minden településtípusban és minden régióban több lakás építését tervezik, mint 2013-ban. Az összes engedély 39%-át Közép-Magyarországon, 27%-át Nyugat-Dunántúlon adták ki. Győr-Moson-Sopron megyében 2122 új lakás építését engedélyezték, többet, mint Budapesten vagy Pest megyében.

2014-ben az építtetői kör összetétele megváltozott az egy évvel korábbihoz képest: a természetes személyek által épített lakások aránya 57-ről 59%-ra nőtt, a vállalkozások által építetteké pedig 40-ről 39%-ra mérséklődött. Budapesten az összes lakás 59%-át építtették vállalkozók. A tárgyidőszakban 180 lakás épült önkormányzati megbízásból.

Az új lakások építési célok szerinti megoszlását jellemzi, hogy a saját használatra épült lakások aránya nőtt (53-ról 56%-ra), az értékesítésre épült lakásoké (43-ról 41%-ra) csökkent, bérbeadásra 4 százalék épült.

Az újonnan épült lakóépületek között az új családi házak aránya 57-ről 56%-ra, a többszintes, többlakásos épületeké 39-ről 35%-ra csökkent, a lakóparki lakásoké 1-ről 7%-ra nőtt.

A vizsgált időszakban 1.724 lakás szűnt meg, ebből 315 önkormányzati tulajdonú volt.

A kiadott új építési engedélyek alapján 5.132 lakóépület és 5.033 nem lakóépület építését tervezik. A lakóépületek esetében ez 15%-os bővülés, a nem lakóépületeknél 6%-os visszaesés.

A lakásprogram indokai, hatásai

A lakásállomány megújításához felelős, hosszú távú lakásprogram szükséges. Ez a lakosság és a hazai építőipar érdeke is. 10 ezer lakás felépítése hozzávetőleg 44 ezer embernek ad munkát. Jelenleg legalább évi 30 ezer lakásépítés hiányzik. Ez több mint 120 ezer megszűnt munkahelyet, egyben ennyi új munkahely lehetőségét jelenti.

Fontos lenne, hogy a kormánynak legyen érdemi elképzelése a lakosság életkörülményeit alapvetően érintő lakáskörülmények fejlesztéséről. A témával kapcsolatos, folyamatosan bővülő információkat megtalálják a http://www.igylakunk.hu/ helyen.

A lakásépítésekre nem a lakásszám növelése, hanem a lakásállomány minőségi megújítása miatt van szükség. A felújítások és a helyettesítő új építések egyaránt fontosak. A mai magyar lakásállomány nem alkalmas arra, hogy több mint 400 évig fennmaradjon.

A KSH által kimutatott „nem lakás célra” használt lakások nem jelentenek megoldást. Ezek részben irodák, részben üdülő településeken idényszerűen lakot nyaralók. Ebben a kategóriában szerepelnek a feketén kiadott és „nem lakottnak” jelentett lakások is. A nem lakott lakások közül 162 ezer db 1946 előtt épült, 90 ezer db pedig komfort nélküli, vagy ennél is rosszabb állapotú, jórészt gazdaságosan fel sem újítható. Ez az állomány nem oldja meg a hazai lakásállomány problémáját.

A lakásállományon belül 583.489 db olyan lakás van, amelynek a falazata vályog vagy sár, ezek minőségéről nincsen közelebbi adat.

Külföldi példát nézve, lakosságarányosan Ausztriában hozzávetőlegesen ötször annyi lakás épül, mint Magyarországon.

Javaslatok

Négy javaslatot fogalmaztunk meg a lakásépítések, lakásfelújítások érdemi élénkítésére, amelyek nem igényelnek hazai költségvetési pénzeket:

1./        Fontos lenne minél több európai uniós forrás felhasználása a 2014-2020-as uniós támogatási időszakban az energetikai lakásfelújításokra, energiahatékony lakásépítésekre, valamint közösségi energiahatékony bérlakásépítésekre.

2./        Szükséges lenne egy épületenergetikai program egyeztetése az EIB-vel. Lehetőség van rá, hogy épületenergetikai céllal építésre és felújításra EIB (Európai Beruházási Bank) források kerüljenek bevonásra, amelyekkel hazai költségvetési támogatás nélkül, alacsony kamat mellett, forint alapon, hosszú távú lakáshitel bevezetésére lenne mód. Szükséges lenne továbbá, hogy az MNB a Növekedési Hitelprogram kedvezményes forrásait biztosítsa a lakásépítést, lakásfelújítást vállaló családok számára is.

3./        Szükséges lenne továbbá, hogy a Kormány a SZOCPOL-támogatást olyan szintre emelje, hogy az energia hatékony, legális lakásépítések áfa-tartalmát jutassa vissza az építkező, új lakást vásárló gyermekes családoknak. A jelenlegi SZOCPOL mértéke még az áfa összegét sem adja vissza támogatásként, ilyen támogatás mellett nem működik a rendszer.

A SZOCPOL bővítésének alternatívája lenne, ha a lakásépítésekkel kapcsolatos áfát a jelenleginél lényegesen alacsonyabb szintre csökkentené a kormány. Az Ingatlanfejlesztési Kerekasztal komplett tanulmányt állított össze a lehetséges áfacsökkentés pénzügyi-gazdasági hatásaival kapcsolatban.

4./        A lakásépítésekkel, lakásfelújításokkal foglalkozó központi hivatalra vagy kormánybiztosra lenne szükség. A KSH számaiból az látszik, hogy továbbra is rendkívül alacsony a lakásépítések száma. Az elmúlt évtizedekben nem volt kiszámítható a kormányzatok lakásfejlesztési politikája. A kormányzati munkamegosztásban világosan meg kell határozni, továbbá a szakmai és piaci szereplők számára ismertté is kell tenni a lakáspolitikáért felelős kormányzati szereplőt, javaslatunk szerint kormánybiztost. Kormányzati szinten megalakított Otthonteremtési Tanácsadó Testület alkalmas lehet a kormányzati lakásprogram megalapozására, koordinálására.

 

Bővebb elemzésünket itt olvashatják.


Sajtóközlemény

Budapest, 2015.01.20.

 

Külföldre költözés vs. hazai bérlakások a fiataloknak

Bevándorlók helyett több magyar gyereket szeretne a kormány. Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter a Napi Gazdaságnak adott tegnapi interjújában kijelentette, hogy Magyarország „a demográfiai trendek családpolitikai intézkedések összefüggő rendszerével való megfordítása mellett tette le a voksát”.

Véleményünk szerint ennek egyik legfontosabb eszköze, hogy a kormányzat uniós forrásokból érdemi bérlakásprogramot indítson be.

Az Európai Unióban verseny van a képzett, fiatal munkaerőért. A legképzettebb magyar fiatalok költöznek külföldre, akik megfelelő támogatás mellett a jövőben itthon kamatoztatnák tudásukat, itthon fizetnének adót, építenék társadalmunkat.

A fiatalok körében nyáron végzett kutatásaink megerősítették, hogy a fiatalok korábban alapítanának családot, vállalnának gyermeket, és nagyobb eséllyel Magyarországon képzelnék el a jövőjüket, ha támogatást kapnának a minőségi lakhatás megteremtéséhez (részletek itt).


Sajtóközlemény

Budapest, 2014.12.16

 

Fenntartható építészet útmutató - Gyakorlati tanácsok építőknek és építtetőknek

Miért és hogyan építsünk fenntartható házat?

 

Mit jelent a fenntartható építészet? Miért kell fenntartható módon építkezni? És hogyan építkezzünk fenntarthatóan? Ezekre a kérdésekre ad választ a most megjelent „Fenntartható építészet útmutató” elméleti magyarázatokkal és gyakorlati tanácsokkal.

Nemcsak építészek és kivitelezők, hanem az építtetők számára is hasznos és fontos kiadvány született meg Ertsey Attila és Medgyasszay Péter építészek által, hiszen nem csak a szakembereknek kell a „hogyan lakjunk” kérdésével foglalkozniuk. Ez a kérdés vitathatatlanul mindenkit érint: azt is, aki már ilyen házban lakik, és azt is, aki még nem. Előbbire kicsi is az esély, mivel Magyarországon statisztikailag ki sem mutatható a teljes mértékben fenntartható épületek száma.

Egy ilyen átfogó, a teljes építési folyamatot áttekintő, praktikus útmutató a laikus építtetőknek is jól jön, hogy lássák, miben gondolkodhatnak, merre induljanak, milyen kérdéseket érdemes és szükséges feltenni a szakembereknek. Erőforrásaink szűkössége arra szorít minket, hogy tanuljunk meg kevesebb energiát hatékonyabban felhasználva élni – és építkezni. Az energiafogyasztás optimalizálását úgy érhetjük el, ha sikerül épületeink energiahatékonyságát a maximumig fokozni, s párhuzamosan az energiaigényüket csökkenteni.

Ehhez kézzelfogható megoldásokra van szükség. A „Fenntartható építészet útmutató” mindenekelőtt bemutatja, milyen meggondolások szerint döntsünk akár passzívház, aktívház, vagy alacsony energiájú ház építéséről hogyan válasszunk építőanyagot, hogyan gondolkodjuk az épületek berendezéséről, működtetéséről, használatáról. Foglalkozik a telek adottságainak legjobb kihasználásával, az épület által kitűzött energetikai koncepció felvázolásával, sőt felvillantja, hogyan gondolkozzunk előre a nem is olyan távoli jövőbe az elektromos autók és az épület együttműködésével kapcsolatban. Így akár olyan házunk is lehet, amely teljesen önellátó és alkalmazkodó, s ha minden külső infrastruktúra és ellátás szünetel, akkor is működni tud.

Természetesen az sem mindegy, mennyibe kerül egy ilyen ház megépítése és fenntartása.

Nos, a könyv ehhez is ad finanszírozási tanácsokat, ám nemcsak az építkezni vágyóknak, hanem azoknak a döntéshozóknak és pénzügyi szereplőknek is, akik támogatásokkal, illetve megfelelő pénzügyi konstrukciókkal segíteni tudják a fenntartható épületek építését. Egy fenntartható épület egyébként, ugyan valamennyivel többe kerül, mint egy hagyományos, viszonylag hamar megtérül, különösen, ha az épület teljes élettartamára vetítjük.

Fenntartható bérlakásépítés

A fenntartható építés és üzemeltetés a bérházszektorban is kulcskérdés. Hogyan, milyen konstrukcióban éri meg a befektető számára fenntartható épületeket építeni? „A fenntartható építészet lehetőségei a bérlakás-építésben” című tanulmány ennek műszaki és pénzügyi oldalát is körbejárja.

A Fenntartható építészet útmutató az EUROPÉER Alapítvány és a Regionálna rozvojová agentúra Dolny Zemplín együttműködésében készült az európai uniós SUSTAIN Projekt keretében.

A SUSTAIN Projekt

Az EUROPÉER Európai Fejlődésért és Együttműködésért Közhasznú Alapítvány (röviden: EUROPÉER Alapítvány – www.europeer.eu), mint Vezető Partner és a Regionálna rozvojová agentúra pre rozvoj Dolného Zemplína (RRA DZ - www.rradz.sk ), mint szlovák Partner, a Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2007-2013 keretében közös projektet indított

„Vállalkozások a fenntartható városfejlesztésért” / „Enterprises for a sustainable urban development” / „Podniky pre udržateľný  rozvoj miest” (röviden SUSTAIN) címmel.

Mi a kezdeményezés háttere?

Az Európai Unió országaiban az élelmezés, a lakásállomány és a közlekedés az összes környezeti hatás 70–80 %-áért felelős. Ezek az ágazatok kulcsszerepet töltenek be az energiatermeléssel és az éghajlatváltozással kapcsolatos kihívások kezelésben is.

Az Erőforrás Hatékony Európa kezdeményezés 2020-ra az alábbi célt tűzte ki a lakásállománnyal kapcsolatban:

„2020-ra az épületek és az infrastruktúra felújítása és kivitelezése magas erőforrás-hatékonysági színvonalon valósul meg. Az életcikluson alapuló megközelítést széles körben alkalmazzák, valamennyi új építésű épület közel nulla energiaigényű és az anyagfelhasználás tekintetében hatékony, érvényben vannak a meglévő épületállomány felújítására vonatkozó szakpolitikák, így a felújítások költséghatékony módon, évi 2 %-os ütemben haladnak. A nem veszélyes építési és bontási hulladék 70 %-a újrafeldolgozásra kerül.” 

Miért kell ezzel a kérdéssel foglalkozni?

A városok a gazdasági fejlődés motorjai, de a fejlesztések egyúttal megterhelik infrastruktúráját, illetve környezetét. A megfelelő választ a fenntartható városfejlesztés jelenti, amely integrált módon kezeli a lakásügyet, az energiahatékonyságot,  az iparfejlesztést, illetve a megújuló energiák használatát. 

Miről szól a SUSTAIN projekt?

A SUSTAIN projekt a magyar-szlovák határtérség vonatkozásában vizsgálja a fenntarható építőipari és kivitelezési piac megteremtésének lehetőségét, integrált megközelítést alkalmazva. 

Miért fontos az integrált megközelítés a fenntartható építészethez?

-          Csak komplex szemlélet vezethet eredményre, mivel együtt kell mérlegelni a gazdasági, társadalmi, illetve környzetvédelmi megfontolásokat.

-          Mind a technológiai-, mind a gazdasági-, mind a jogi környezet folyamatosan változik, amely gyors alkalmazkodást feltételez a cégek részéről.

-          Régiónkban azonban az építőipar volt az egyik legnagyobb áldozata az elmúlt évek válságának, így innovációs képessége erősen visszaszorult.

-          A megváltozott környezet azonban nemcsak kihívás, hanem egyúttal új üzleti lehetőség is. Siker azonban, csak a kialakult irányítási, gazdasági, termelési struktúrák rugalmas alkalmazkodásával teremthető meg.

-          A régió kis- és középvállalkozóinak  tehát  egy új üzleti modellt kell megismerniük, illetve  elsajátítaniuk, hogy megjelenhessenek ezen az Európai Unióban is éppen kialakulóban lévő új piacon. 

Ebben kíván segítséget nyújtani a SUSTAIN magyar-szlovák határmenti Projekt.

Kik a SUSTAIN Projekt célcsoportjai?

-            Vállalkozások (építész tervezők, kivitelezők, építőanyag-gyártók, technológia- birtokosok);

-            Ingatlan tulajdonosok (ingatlangazdálkodó cégek, önkormányzatok);

-            Civil szféra (elsősorban a környezettudatosság, és ennek elterjesztésében érdekelt szervezetek);

Területfejlesztésben, innovációsban érdekelt vállalkozások, szervezetek.


A TLE észrevételei a 2014-2020-as Operatív Programokhoz

Budapest, 2014.11.21.

Kapjon nagyobb hangsúlyt az energiahatékony új épületek építése

 

A Társaság a Lakásépítésért, Lakásfelújításért Egyesület a GINOP, a TOP, a KEHOP, a VEKOP és az EFOP 2014. november 7-i társadalmi egyeztetési változatára vonatkozóan az új lakásépítések szükségessége és a lakások korszerűsítésének témájában fogalmazott meg észrevételeket.

Javasoljuk az Operatív Programokban az energiahatékonysági szempontoknak megfelelő új építések jelenleginél hangsúlyosabb megjelenítését.

Az új építésekre nem elsősorban az épületek számának növelése, hanem az épületállomány minőségi megújítása miatt van szükség, illetve számos olyan eset lehet, amikor egy adott cél teljesítése kifejezetten csak új építéssel oldható meg. A hatályos energetikai követelményeknél magasabb energetikai szintet biztosító épületek építése, illetve a megújuló energiaforrások alkalmazásának növelése továbbá rendkívül fontos cél, ennek kiemelt ösztönzése szükséges.

A KEHOP-ban és a VEKOP-ban szereplő, az energiahatékonyság, az intelligens energiahasználat és a megújuló energiák felhasználásának a közcélú infrastruktúrákban (beleértve a középületeket és a lakóépületeket is) való támogatásával kapcsolatban javasoljuk, hogy támogassák a kötelező energiahatékonysági követelményeket túlteljesítő új lakóépületek létesítését is. Ennek során a támogatás alapjául a magasabb energetikai szinthez tartozó beruházások és az energiahatékonysági jogszabályi követelményeknek megfeleléshez szükséges beruházások különbözete szolgálna.

Ugyancsak javasoljuk, hogy az egyes OP-ban az épületekre vonatkozó „felújítás” kifejezés helyett következetesen a „korszerűsítés” kifejezés szerepeljen a dokumentumokban.

A hazai épületállomány mintegy 70%-a korszerűsítésre szorul, de az esetek jelentős részében ez gazdaságosan nem valósítható meg. Rendkívül fontos ezért annak biztosítása, hogy amikor egy leromlott, energetikailag pazarló épület korszerűsítéséről születik döntés, akkor a felújítás és az adott ingatlanon megvalósuló (a valódi, „zöld mezős” új építéstől megkülönböztetendő) ún. helyettesítő új építés egyenrangú alternatívák legyenek, közülük a legoptimálisabb megoldást lehessen választani. Egyes esetekben a felújítás, más esetekben a helyettesítő új építés jelent gazdaságos és tartós minőséget hozó megoldást. A helyettesítő új építés esetén is minimum a komplex felújításhoz kapcsolódó támogatásnak kell rendelkezésre állnia.


TLE Közlemény: Lakásépítések 2014. év I-III. negyedév

Budapest, 2014.11.04.

 

A fiatalok szerint lakás nélkül nincs jövőkép

 

Pozitív az elmozdulás, de még mindig évszázados mélyponton a lakásépítési adat: 2014. I-III. negyedévében 5.168 db. lakás épült.  

A fiatalok körében nyáron végzett kutatásaink megerősítették, hogy a fiatalok korábban alapítanának családot, vállalnának gyermeket, és nagyobb eséllyel Magyarországon képzelnék el a jövőjüket, ha támogatást kapnának a minőségi lakhatás megteremtéséhez.

Az Orbán-kormány első négy évében elmaradt az otthonteremtési program beindítása. Az elmúlt hónapokban Rogán Antal, a Fidesz frakcióvezetője (részletek itt) és Varga Mihály, nemzetgazdasági miniszter (részletek itt) is utalt rá, hogy ősztől konkrét kormányzati intézkedések várhatók az otthonteremtésben. Ezzel összefüggésben beindult 1 milliárd forint keretösszeggel a lakossági kazáncsere (részletek itt) és 1,1 milliárd forint keretösszeggel a lakossági homlokzati nyílászáró-csere pályázat (részletek itt). Ezeket pozitív intézkedéseknek tartjuk, de továbbra is szükséges egy átfogó, érdemi lakásépítési, lakásfelújítási, bérlakásépítési program beindítása.

Szükséges, hogy a programok előkészítésére, koordinálására kormányzati szinten Otthonteremtési Tanácsadó Testület alakuljon. (részletek itt)

A fiatalok körében nyáron végzett kutatásaink megerősítették, hogy a fiatalok korábban alapítanának családot, vállalnának gyermeket, és nagyobb eséllyel Magyarországon képzelnék el a jövőjüket, ha támogatást kapnának a minőségi lakhatás megteremtéséhez. (részletek itt)

2014. I-III. negyedévében 5.168 db lakás épült Magyarországon, ami 27 százalékos emelkedést jelent az egy évvel korábbihoz képest.

Amennyiben ez a trend egész évben kitartana, 2014-ben közel 10.000 lakás épülhetne fel. Ez azonban még mindig csak arra lenne elég, hogy a hazai lakásállomány (4,39 millió) hozzávetőleg 400 évente újuljon meg. A 100 éves megújulási ütemhez évi 43.000 db lakást kellene építeni.

2014. I-III. negyedévében a kiadott lakásépítési engedélyek száma 6.947 db. volt. Ez 30%-os növekedést jelent a 2013. I-III. negyedéves adatokhoz képest.

Az új lakások száma jelentős területi különbségeket mutat. Az összes lakás közel fele (2553) Közép-Magyarországon épült.

További részletek itt.


NYÍLT LEVÉL ORBÁN VIKTOR MINISZTERELNÖKNEK

Budapest, 2014.10.06.

Tisztelt Miniszterelnök úr!

Nagy hagyományra tekint vissza a családok otthonteremtési kérdéseivel foglalkozó tanácsadó testület. A 2000-es évek elején Nemzeti Lakáspolitikai Tanácsadó Testület, majd Matolcsy György úr minisztersége alatt Otthonteremtési Tanácsadó Testület (OTT) néven működött.

A testület meghirdetett célja, hogy az OTT mértékadó civil és szakmai szervezetek bevonásával otthonteremtési – ehhez kapcsolódó pályázati és építésügyi – kérdésekben kormányzati intézkedésekre tegyen javaslatot, illetve kormányzati tervezeteket véleményezzen.

Az Otthonteremtési Tanácsadó Testület Matolcsy György úr Magyar Nemzeti Bank elnökévé történt kinevezését követően – 2013-óta – nem tartott ülést.

A Kormány a 152/214. (IV.6.) számú rendeletben megállapította a minisztériumok feladat- és hatáskörét. A Miniszterelnökség az építésüggyel, az európai uniós forrásokkal és a tárcaközi koordinációval kapcsolatban kulcsfontosságú hatásköröket kapott. A Nemzetgazdasági Minisztériumhoz is tartoznak a lakásépítéssel, lakásfelújítással összefüggő részterületek.

Javasoljuk, hogy a Miniszterelnökség vagy a Nemzetgazdasági Minisztérium a 2014-2018-as kormányzati ciklusra újítsa meg az Otthonteremtési Tanácsadó Testületet és jelölje ki a testület vezetőjét és tagjait.

Az általunk képviselt szakmai szervezetek a korábbi testületben is tagok voltak. A korábban kidolgozott anyagok és javaslatok rendelkezésre állnak. Ezen kívül a civil és szakmai szervezeteknek is kidolgozott anyagaik vannak, többek között energiahatékonysági projektekkel, használt lakásokkal kapcsolatos intézkedésekkel összefüggésben, valamint lakásfelújítást, lakásépítést, bérlakásépítést ösztönző intézkedési javaslatokkal.

Ez úton is felajánljuk Miniszterelnök úrnak szervezeteink segítő közreműködését, szakmai támogatását és munkáját.

Jelen levelet megküldtük Lázár Jánosnak, a Miniszterelnökséget vezető miniszter úrnak és Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter úrnak is. Jelen levelet megküldtük a sajtó részére is.

Bízunk benne, hogy az újonnan összehívott Otthonteremtési Tanácsadó Testület értékes hozzájárulást tud nyújtani a magyar családok jövőjéhez, valamint ahhoz, hogy a fiataljaink Magyarországon tervezzék és találják meg otthonaikat, jövőjüket.

Tisztelettel:

Farkas Tamás elnök, LOSZ

Vidor Győző elnök, MÉASZ

Dr. Maráczi Zsolt ügyvezető elnök, TLE


Kutatási összefoglaló az egyetemisták lakásterveiről

Budapest, 2014. 09. 23. 

Egyedül nem megy – egyetemisták otthonteremtési kilátásaikról

Lehet, hogy nem költöznének külföldre, sőt talán előbb alapítanának családot a fiatalok, ha támogatást kapnának az otthonteremtéshez.

A Társaság a Lakásépítésért, Lakásfelújításért Egyesület a nyár folyamán több gólyatáborba is ellátogatott, hogy bemutatkozzon azoknak a fiataloknak, akik életük egyik legmeghatározóbb szakaszába lépnek. A Pázmány Péter Katolikus Egyetem Társadalom- és Bölcsészettudományi Karának gólyatáborában egy 11 kérdésből álló villám kérdőívet is kitöltöttek az újonc hallgatók.

Jelentős fejtörést okoz az egyetem kezdése azoknak a fiataloknak, akik szülőfalujuktól, szülővárosuktól távoli vidékre nyertek felvételt. Az otthon megszokott kényelme helyett kollégium, albérlet vagy szerencsés esetben saját kislakás lehet opció számukra. A fejtörést a különböző lehetőségek anyagi kihívásai és a nagy különbségeket jelentő komfortérzet okozza. 

Ennek kapcsán a TLE arra volt kíváncsi elsősorban, hogy milyen körülmények között laknak a 18 és 25 év közötti ifjak, mennyire látják reálisan a jövőbeni lakáskörülményeiket, és arra, mennyire motiválná őket az itthon maradásra és a családalapításra egy számukra kedvező lakásprogram.

A 328 válaszadó 93%-a 18 és 21 év közötti volt. Az egyetem kezdésének pillanatában a gólyák 67% él a szülői házban, 17% albérletben, 12% kollégiumban. Mindössze 4% kezdte meg a 2014-es tanévet saját lakásban.

Egy korábbi, a fiatalokhoz intézett kérdőívünkben már megkérdeztük kitöltőinket, hogy milyen körülmények között szeretnének lakni, hol képzelik el életüket az egyetem után.

A mostani kutatás válaszadói 51% saját lakásban, 29% saját kertesházban, 15% bérelt lakásban és 5% bérelt házban szeretnénk majd lakni. 

Jelenlegi lakáskörülményét a többség szeretné hamarosan megváltoztatni, ugyanis 64% tervez költözést a közeljövőben. Közülük 70% határon belűl maradna, 30% pedig külföldi célpontban gondolkodik. Megkérdeztük a hallgatókat arról is, hogy változna-e a véleményük, ha kiemelkedően nagy lakhatási támogatást kapnának az államtól. 77% adott igenlő választ.

Megkérdeztük a gólyákat arról is, hogy tervezik-e lakás vagy ház vásárlását (39%), bérlését (28%), építését (23%), vagy felújítását (11%). Ahogy azt a felsorolás mutatja ebben jól megoszlottak a vélemények.

Nem úgy, mint a következő kérdésünkre adott válaszokban, ugyanis amikor azt firtattuk, hogy mit gondolnak, szükségük lesz-e anyagi támogatásra: 92% adta azt a választ, hogy önerőből nem fogja tudni megvalósítani terveit, segítsége lesz szüksége.

Segítséget legtöbben a családtól várnak (48%), majd csökkenő sorrendben az államtól (26%), a munkáltatótól (20%) és végső soron valamilyen pénzintézettől (6%).

A TLE arra is kíváncsi volt, hogy mit gondol ez a korosztály a családalapításról. Befolyásolja-e a lakhatás, a lakhatási támogatás a családalapítást. 80%-ban azt a választ adták a fiatalok, hogy másként állnának ehhez a kérdéséhez, ha kedvezményesen juthatnának lakáshoz


ŐSZTŐL KORMÁNYZATI LAKÁSPROGRAM?

Még mindig évszázados mélyponton a lakásépítési adat: 2014 I. félévében 3265 db. lakás épült

Budapest, 2014. 07. 29. 

Az Orbán-kormány első négy évében sürgető gazdasági problémák miatt elmaradt az otthonteremtési program beindítása. Az elmúlt hónapokban Rogán Antal, a Fidesz frakcióvezetője (részletek itt) és Varga Mihály, nemzetgazdasági miniszter (részletek itt) is utalt rá, hogy ősztől konkrét kormányzati intézkedések várhatók az otthonteremtésben.

A fiatalok körében a közelmúltban végzett kutatásunk azt mutatja, hogy a minőségi lakhatás a fiatalok egyik legfontosabb célja, életminőségük egyik legmeghatározóbb eleme. A nyár folyamán ismét megkérdezzük a fiatalokat, mennyire tartják lényegesnek a családalapítás, gyermekvállalás, illetve az itthon maradás szempontjából lakás-kilátásaikat.

2014. I. félévében 3265 db lakás épült Magyarországon, ami 22 százalékos emelkedést jelent az egy évvel korábbihoz képest.

Amennyiben ez a trend egész évben kitartana, 2014-ben 11.000 lakás épülhetne fel. Ez azonban még mindig csak arra lenne elég, hogy a hazai lakásállomány (4,39 millió) hozzávetőleg 400 évente újuljon meg. A 100 éves megújulási ütemhez évi 43.000 db lakást kellene építeni.

A kiadott lakásépítési engedélyek száma 4009 volt, ez 18%-os növekedést jelent a 2013. I. féléves adatokhoz képest.

Az épített lakások száma a növekedés ellenére alacsony, a válságot megelőző 2008. év első félévében használatba vett lakások 29%-ának felel meg. Az új lakások számának alakulása jelentős területi különbségeket mutat. A 2013. év első félévével összevetve idén eddig 18%-kal kevesebb lakás épült a megyei jogú városokban és 66, illetve 47%-kal több a kisebb városokban és a községekben. A fővárosban ugyanekkor 16%-kal nőtt az átadott lakások száma.

Az összes lakás több mint fele (1660) Közép-Magyarországon épült. Ezen kívül csak Győr-Moson-Sopron megyében figyelhető meg számottevő építési tevékenység, itt meghaladta a 400-at a használatba vett lakások száma. Észak-Magyarországon és Dél-Alföldön csökkent a lakásépítés (39, illetve 67%-ra).

Az év első hat hónapjában kiadott új lakásépítési engedélyek száma 23%-kal meghaladja a használatba vett lakásokét. A 4009 kiadott építési engedély 18%-kal több mint a megelőző év azonos időszakában, azonban a 2008. I. félévi mennyiséghez viszonyítva még mindig alacsony, annak egyötödét sem teszi ki. Győr-Moson-Sopron megyében 900-nál több lakás építését tervezik, az új engedélyek közel egynegyedét itt adták ki. A Közép-Magyarországon kiadott 1500 építési engedély 28%-kal több mint az előző év azonos időszakában.

2014 első félévében az építtetői kör összetétele alig változott az egy évvel korábbihoz képest: a természetes személyek által épített lakások aránya 57, a vállalkozások által építetteké pedig 41%.

Budapesten az összes lakás 72%-át építtették vállalkozók. A tárgyidőszakban mindössze 69 lakás épült önkormányzati megbízásból.

Az új lakások építési célok szerinti megoszlása is hasonló az előző év azonos időszakához. A lakások saját használatra 55, értékesítésre 42, bérbeadásra 3%-a épült.

Az újonnan épült lakóépületek között az új családi házak aránya 54%, a többszintes, többlakásos épületeké 42%. A lakóparki lakások aránya változatlanul 2%.

A kiadott új építési engedélyek alapján 2308 lakóépület és 2560 nem lakóépület építését tervezik. A lakóépületek esetében ez 11, a nem lakóépületeknél 10%-os növekedést jelent.

A lakásállomány megújításához felelős, hosszú távú lakásprogram szükséges. Ez a lakosság és a hazai építőipar érdeke is. 10 ezer lakás felépítése hozzávetőleg 44 ezer embernek ad munkát. Jelenleg legalább évi 30 ezer lakásépítés hiányzik. Ez több mint 120 ezer megszűnt munkahelyet, egyben ennyi új munkahely lehetőségét jelenti.

Fontos lenne, hogy a kormány tűzzön ki lakásépítési, lakásfelújítási célszámokat, legyen érdemi elképzelése a lakosság életkörülményeit alapvetően érintő lakáskörülmények fejlesztéséről. A témával kapcsolatos, folyamatosan bővülő információkat megtalálják a http://www.igylakunk.hu/ helyen.

A lakásépítésekre nem a lakásszám növelése, hanem a lakásállomány minőségi megújítása miatt van szükség. A felújítások és a helyettesítő új építések egyaránt fontosak. A mai magyar lakásállomány nem alkalmas arra, hogy 400 évig fennmaradjon.

A KSH által kimutatott „nem lakás célra” használt lakások nem jelentenek megoldást. Ezek részben irodák, részben üdülő településeken idényszerűen lakot nyaralók. Ebben a kategóriában szerepelnek a feketén kiadott és „nem lakottnak” jelentett lakások is. A nem lakott lakások közül 162 ezer db 1946 előtt épült, 90 ezer db pedig komfort nélküli, vagy ennél is rosszabb állapotú, jórészt gazdaságosan fel sem újítható. Ez az állomány nem oldja meg a hazai lakásállomány problémáját.

A lakásállományon belül 583.489 db olyan lakás van, amelynek a falazata vályog vagy sár, ezek minőségéről nincsen közelebbi adat.

Külföldi példát nézve, lakosságarányosan Ausztriában több mint hatszor annyi (közel 50.000 db.) lakás épül, mint Magyarországon.

Négy javaslatot fogalmaztunk meg a lakásépítések, lakásfelújítások érdemi élénkítésére, amelyek nem igényelnek hazai költségvetési pénzeket:

1./        A 2014-2020-as uniós támogatási időszak jelenleg folyó tervezése során el kellene érni, hogy a következő hét évben épületenergetikai, településfejlesztési, munkaerő mobilitási céllal az uniós forrásokból a lakásfelújításokra, lakásépítésekre is jusson.

2./        Szükséges lenne egy épületenergetikai program egyeztetése az EIB-vel. Lehetőség van rá, hogy épületenergetikai céllal építésre és felújításra EIB- (Európai Beruházási Bank) források kerüljenek bevonásra, amelyekkel hazai költségvetési támogatás nélkül, alacsony kamat mellett, forint alapon, hosszú távú lakáshitel bevezetésére lenne mód.

3./        Szükséges lenne továbbá, hogy a Kormány a SZOCPOL-támogatást olyan szintre emelje, hogy az energia hatékony, legális lakásépítések áfa-tartalmát jutassa vissza az építkező, új lakást vásárló gyermekes családoknak. A jelenlegi SZOCPOL mértéke még az áfa összegét sem adja vissza támogatásként, ilyen támogatás mellett nem működik a rendszer.

4./        A lakásépítésekkel, lakásfelújításokkal foglalkozó központi hivatalra vagy kormánybiztosra lenne szükség. A KSH számaiból az látszik, hogy évszázados mélyponton van a lakásépítések száma. Az elmúlt évtizedekben nem volt kiszámítható a kormányzatok lakásfejlesztési politikája.

Bővebb elemzésünket a mellékletben olvashatják.


A fiatalok lakásálmai távol esnek a realitástól

 Budapest, 2014. 06. 11. 

A huszonéves magyar fiatalok jó része, főleg az egyetemisták nem tervezi, hogy mihamarabb továbbáll a szülői házból. Saját kertes ház legtöbbjük vágya, de rövidtávon inkább bérlésben gondolkodnak.

Társaság a Lakásépítésért, Lakásfelújításért Egyesület egy kutatás keretében arra kért 200 fiatalt, hogy válaszoljon lakáskörülményeit, lakásterveit firtató kérdőívére. A kapott eredmények elgondolkodtatóak.

Magyarországon azoknak a fiataloknak, akik közép vagy felsőfokú tanulmányaik elvégzése után önállósulni szeretnének, komoly anyagi kihívásokkal kell szembesülniük, mielőtt saját lakást vagy házat vásárolhatnának. Ennek kapcsán elsősorban arra voltunk kíváncsiak, milyen körülmények között laknak a 18 és 34 év közötti fiatalok, és milyen álmokat kergetnek a jövővel kapcsolatban.

A válaszadók 83%-a 18 és 26 év közötti személy volt. Hazánkban ezek a fiatalok nagy arányban tanulnak tovább, anyagi biztonságukat szüleik nyújtják, illetve a lakhatási körülményeket is ők biztosítják. Nem meglepő tehát, hogy a kérdőívet kitöltők 63%-a még otthon lakik, 8% kollégiumban, 20% albérletben, és a megkérdezetteknek mindössze 10%-a lakik saját tulajdonban lévő lakásban vagy kertes házban.

A kitöltők 55%-a nem is vágyik költözésre. Azok, akik mégis költöznének (81%) az ország határain belül szeretnének maradni.

A kérdéseinkre adott válaszokból az is jól kitűnik, hogy e generáció tagjai milyen körülmények között szeretnének lakni. A felmérés alapján a jelen lakáskörülmények fordított sorrendjét állították össze a válaszadók: 61% saját kertes házra, 30% saját lakásra vágyik, és csupán 10% gondolkodik valamilyen bérleményben.

Arra a kérdésre, hogy tervezik-e a közeljövőben lakás vagy ház vásárlását, bérlését, építését vagy felújítását, a válaszok jelentősen megoszlottak. A legtöbben (40%) bérlésben gondolkodnak, majd őket követik azok, akik vásárolnának (26%), illetve felújítanának (22%), és a sor végén állnak azok, akik építkezni szeretnének (12%).

Külön kérdést fogalmaztunk meg arra vonatkozóan, hogy ha valaki lakást vagy házat bérel, akkor foglalkozna-e annak felújításával. Erre a válaszadók mindössze 23%-ának volna hajlandósága.

Ha támogatásról vagy ötletelésről van szó, szintén megoszlanak a vélemények. 43%-ban érdeklődtek állami vagy EU-támogatásokról, és sokan (23%) értékelnének egy olyan információforrást, amely összeveti a jelenleg forgalomban lévő építőipari anyagoknak az árait, ezzel segítve a legtakarékosabb választást.

Ez azért sem mindegy a válaszadóknak, mert 88%-uk anyagi támogatásra szorul az álmok kivitelezéséhez. Ezt a támogatást elsősorban a családtól (38%), illetve a munkáltatótól (25%) várják, az állami vagy pénzintézeti támogatás már kevésbé népszerű, előbbi 21% utóbbi csupán 15% számára elfogadható opció.


Túl van a mélyponton a lakásépítés?

 Budapest, 2014. 05.05.

2014. I. negyedévében 1.692 db lakás épült Magyarországon, ami 51 százalékos emelkedést jelent az egy évvel korábbihoz képest. Amennyiben ez a trend egész évben kitartana, 2014-ben 11.000 lakás épülhetne fel. Ez azonban még mindig csak arra lenne elég, hogy a hazai lakásállomány (4,39 millió) hozzávetőleg 400 évente újuljon meg. A 100 éves megújulási ütemhez évi 43.000 db lakást kellene építeni.

A kiadott lakásépítési engedélyek száma 1.654 volt, ez 20%-os növekedést jelent a 2013. január-márciusi adatokhoz képest. Mivel 2014. I. negyedévében az építési engedélyek száma a használatba vételi engedélyek száma alatt maradt, ez nem mutat erőteljes növekedésre, nem valószínű, hogy az első negyedév növekedési üteme az egész évre kitart.

Az újlakás-építésen belül emelkedett a vállalkozások által épített és az értékesítésre szánt lakások aránya. Növekedett a többszintes, többlakásos épületek és a kisebb alapterületű lakások hányada. A használatbavételi engedélyt kapott lakások száma a kimutatható növekedés ellenére továbbra is rendkívül alacsony, a válságot megelőző 2008. év első negyedévi teljesítmény alig harmadának felel meg – áll a KSH ma kiadott jelentésében. A kiadott építési engedélyek száma szintén kimozdult a holtpontról, de ez is csak a 2008. első negyedévi szint 18%-át teszi ki.

A kiadott új építési engedélyek alapján 924 lakóépület és 1145 nem lakóépület építését tervezik. A lakóépületek esetében ez 9, a nem lakóépületeknél 29%-os növekedést jelent. A nem lakóépületek közül 58%-kal nőtt az ipari, 9%-kal a kereskedelmi épületekre kiadott engedélyek száma, ugyanakkor a mezőgazdasági épületekre kiadott engedélyeké 15%-kal csökkent. 

A lakásállomány megújításához felelős, hosszú távú lakásprogram szükséges. Ez a lakosság és a hazai építőipar érdeke is. 10 ezer lakás felépítése hozzávetőleg 44 ezer embernek ad munkát. Jelenleg legalább évi 30 ezer lakásépítés hiányzik. Ez több mint 120 ezer megszűnt munkahelyet, egyben ennyi új munkahely lehetőségét jelenti.

Fontos lenne, hogy a kormány tűzzön ki lakásépítési, lakásfelújítási célszámokat, legyen érdemi elképzelése a lakosság életkörülményeit alapvetően érintő lakáskörülmények fejlesztéséről. A témával kapcsolatos, folyamatosan bővülő információkat megtalálják a http://www.igylakunk.hu/ helyen.

A lakásépítésekre nem a lakásszám növelése, hanem a lakásállomány minőségi megújítása miatt van szükség. A felújítások és a helyettesítő új építések egyaránt fontosak. A mai magyar lakásállomány nem alkalmas arra, hogy 400 évig fennmaradjon.

A KSH által kimutatott „nem lakás célra” használt lakások nem jelentenek megoldást. Ezek részben irodák, részben üdülő településeken idényszerűen lakot nyaralók. Ebben a kategóriában szerepelnek a feketén kiadott és „nem lakottnak” jelentett lakások is. A nem lakott lakások közül 162 ezer db 1946 előtt épült, 90 ezer db pedig komfort nélküli, vagy ennél is rosszabb állapotú, jórészt gazdaságosan fel sem újítható. Ez az állomány nem oldja meg a hazai lakásállomány problémáját.

A lakásállományon belül 583.489 db olyan lakás van, amelynek a falazata vályog vagy sár, ezek minőségéről nincsen közelebbi adat.

Külföldi példát nézve, lakosságarányosan Ausztriában hozzávetőleg hatszor annyi lakás épül, mint Magyarországon.

Négy javaslatot fogalmaztunk meg a lakásépítések, lakásfelújítások érdemi élénkítésére, amelyek nem igényelnek hazai költségvetési pénzeket:

1./        A 2014-2020-as uniós támogatási időszak jelenleg folyó tervezése során el kellene érni, hogy a következő hét évben épületenergetikai, településfejlesztési, munkaerő mobilitási céllal az uniós forrásokból a lakásfelújításokra, lakásépítésekre is jusson.

2./        Szükséges lenne egy épületenergetikai program egyeztetése az EIB-vel. Lehetőség van rá, hogy épületenergetikai céllal építésre és felújításra EIB- (Európai Beruházási Bank) források kerüljenek bevonásra, amelyekkel hazai költségvetési támogatás nélkül, alacsony kamat mellett, forint alapon, hosszú távú lakáshitel bevezetésére lenne mód.

3./        Szükséges lenne továbbá, hogy a Kormány a SZOCPOL-támogatást olyan szintre emelje, hogy az energia hatékony, legális lakásépítések áfa-tartalmát jutassa vissza az építkező, új lakást vásárló gyermekes családoknak. A jelenlegi SZOCPOL mértéke még az áfa összegét sem adja vissza támogatásként, ilyen támogatás mellett nem működik a rendszer.

4./        A lakásépítésekkel, lakásfelújításokkal foglalkozó központi hivatalra vagy kormánybiztosra lenne szükség. A KSH számaiból az látszik, hogy évszázados mélyponton van a lakásépítések száma. Az elmúlt évtizedekben nem volt kiszámítható a kormányzatok lakásfejlesztési politikája.


Lakásépítések 2013: tovább tart a visszaesés

Budapest, 2014. 02. 24.

A KSH szerint az 1933-as világválság idején is több lakás épült Magyarországon, mint 2013-ban. 15 ezres szint alatti lakásépítésre 1933-ban és 1925-ben volt példa. A világháború alatt, 1943-ban például majdnem 27 ezer lakás épült.

 

A lakásállomány megújításához felelős, hosszú távú lakásprogram szükséges. Ez a lakosság és a hazai építőipar érdeke is. 10 ezer lakás felépítése hozzávetőleg 44 ezer embernek ad munkát. Jelenleg legalább évi 30 ezer lakásépítés hiányzik. Ez több mint 120 ezer megszűnt munkahelyet, egyben ennyi új munkahely lehetőségét jelenti.

Fontos lenne, hogy a politikai pártok fogalmazzanak meg lakásépítési, lakás felújítási célszámokat, legyen érdemi elképzelésük a lakosság életkörülményeit alapvetően érintő lakáskörülmények fejlesztéséről. Ennek érdekében interjúkat, elemzéseket készítettünk és készítünk a pártok lakásprogramjairól. Az ezzel kapcsolatos, folyamatosan bővülő információkat megtalálják a http://www.igylakunk.hu/ helyen.

A lakásépítésekre nem a lakásszám növelése, hanem a lakásállomány minőségi megújítása miatt van szükség. A felújítások és a helyettesítő új építések egyaránt fontosak. A mai magyar lakásállomány nem alkalmas arra, hogy 600 évig fennmaradjon.

A KSH által kimutatott „nem lakás célra” használt lakások nem jelentenek megoldást. Ezek részben irodák, részben üdülő településeken idényszerűen lakot nyaralók. Ebben a kategóriában szerepelnek a feketén kiadott és „nem lakottnak” jelentett lakások is. A nem lakott lakások közül 162 ezer db 1946 előtt épült, 90 ezer db pedig komfort nélküli, vagy ennél is rosszabb állapotú, jórészt gazdaságosan fel sem újítható. Ez az állomány nem oldja meg a hazai lakásállomány problémáját.

A lakásállományon belül 583.489 db olyan lakás van, amelynek a falazata vályog vagy sár, ezek minőségéről nincsen közelebbi adat.

 

Külföldi példát nézve, lakosságarányosan Ausztriában hozzávetőleg hatszor annyi lakás épül, mint Magyarországon.

 

Négy javaslatot fogalmaztunk meg a lakásépítések, lakásfelújítások érdemi élénkítésére, amelyek nem igényelnek hazai költségvetési pénzeket:

1./        A 2014-2020-as uniós támogatási időszak jelenleg folyó tervezése során el kellene érni, hogy a következő hét évben épületenergetikai, településfejlesztési, munkaerő mobilitási céllal az uniós forrásokból a lakásfelújításokra, lakásépítésekre is jusson.

2./        Szükséges lenne egy épületenergetikai program leegyeztetése az EIB-vel. Lehetőség van rá, hogy épületenergetikai céllal építésre és felújításra EIB (Európai Beruházási Bank) források kerüljenek bevonásra, amelyekkel hazai költségvetési támogatás nélkül, alacsony kamat mellett, forint alapon, hosszú távú lakáshitel bevezetésére lenne mód.

3./        Szükséges lenne továbbá, hogy a Kormány a SZOCPOL-támogatást olyan szintre emelje, hogy az energia hatékony, legális lakásépítések áfa-tartalmát jutassa vissza az építkező, új lakást vásárló gyermekes családoknak. A jelenlegi SZOCPOL mértéke még az áfa összegét sem adja vissza támogatásként, ilyen támogatás mellett nem működik a rendszer.

4./        A lakásépítésekkel, lakásfelújításokkal foglalkozó központi hivatalra vagy kormánybiztosra lenne szükség. A KSH számaiból az látszik, hogy évszázados mélyponton van a lakásépítések száma. Az elmúlt évtizedekben nem volt kiszámítható a kormányzatok lakásfejlesztési politikája.

Bővebb elemzésünket a Tanulmányok oldalon olvashatják.

 


A pártok lakáspolitikája a 2014. évi választásokra

Budapest, 2014. 01. 13.

A parlamenti választások közeledtével időszerű áttekinteni, melyik párt milyen lakásépítési, lakás-felújítási, lakhatási politikával vág neki a választók szavazataiért folyó küzdelemnek. A pártok lakáspolitikáit bemutató sorozatunkban elsőként összefoglaljuk az interneten, a pártok honlapjain fellelhető idevágó információkról.

KDNP honlapján olvasható lakásprogram alapvetése, hogy a lakhatás alapvető emberi szükséglet és jog. A KDNP ugyanakkor a munkahelyteremtés és a hazai vállalkozások támogatásának eszközeként is tekint a lakáspolitikára.

A párt a magántulajdonú lakáshasználatot támogatja, mivel szerintük ez a leghatékonyabb, a legkisebb költséggel járó és a lakásállomány állagának megőrzése szempontjából legelőnyösebb lakáshasználati forma. Úgy látják, hogy a magyarországi háztartások költségvetésének 97%-ába nem fér bele a piaci lakbér, ráadásul a magyar háztartások „nem is akarnak lakásbérlők lenni”. Ezért a KDNP a bérlakás-szektor növelésének állami támogatását ellenzi, a piaci bérlakás szektor támogatására, részarányának növelésére egyetlen fillér közvetlen költségvetési támogatást sem akar fordítani. Ezzel szemben úgy vélik, hogy a támogatási rendszer legfontosabb feladata a lakástulajdon-szerzés elősegítése a lakáscélú elő-takarékosság és a lakáshitelek kamat-támogatásával, illetve kapcsolódó adókedvezménnyel.

Szociális bérlakást speciális élethelyzetekre határozott idejű bérleti szerződésekkel juttatnának. A központi szociális bérlakás program keretében nyújtott költségvetési támogatást csak lakásépítésre adnák, használt lakások vásárlására nem, non-profit szervezeteknek címezve, jól látható, számon kérhető, ellenőrizhető rendszerben.

Az MSZP terveiről annyit sikerült megtudni az Együtt-PM-mel közösen jegyzett megállapodás szövegéből, hogy kiemelt célkitűzése a környezeti fenntarthatóság szempontjainak érvényre juttatása, amelynek keretén belül átfogó, önrész nélküli lakás- és ingatlan-felújítási programot hirdetnek az energiaszámlák valódi csökkentése és a hatékonyabb energiafelhasználás érdekében.

Jobbik Otthonteremtési politikája szerint a párt célja országos lakásépítési program beindítása az önkormányzatok bevonásával a családi házas lakásépítés szélesebb körű megvalósítása érdekében. A fiatalok lakáshoz jutását is segítenék egy országos bérlakás-építési programmal, a bérleti díj mértékét államilag szabályoznák.

Ez szándékaik szerint visszafordítaná a gyakorlatilag leállt állami és önkormányzati lakásépítési tendenciát, s egyúttal munkát jelentene a magyar kis- és középvállalkozások számára. A magyar családok a Magyar Bankon keresztül vehetnének fel kedvezményes, hosszú lejáratú lakáshitelt.

Megvalósítanák a panel lakótelepek rehabilitációját és integrációját is.

Fontosnak tartják a hajléktalanok helyzetének rendezését lakáshoz, vagy legalább lakhatási lehetőséghez juttatva őket.

Az energetikai célkitűzések között szerepel az épületek hőszigetelésének támogatása, illetve hogy a megújuló energiaforrásokat nem csak fűtésre, hanem klimatizálásra is felhasználnák.

Az LMP szándékairól 2010-es programjuk alapján tudtunk tájékozódni. Ebben kiemelt cél a lakhatáshoz való jog alkotmányba foglalása. A legfontosabb feladatok között szerepel a hosszú távú nemzeti lakáspolitikai program kidolgozása, hogy „mindenkinek lehetősége legyen megfelelő otthonhoz jutni, azoknak is, akik önerőből ezt nem tudnák megszerezni”. Hangsúlyozzák, hogy a lakástámogatásokat nagyobb mértékben kell célzottan az arra valóban rászoruló csoportokhoz és a kritikus területekre eljuttatni.

A célzott forrásokat egy kiterjedt közösségi lakásszektor kialakítására, a lakásfenntartási támogatás kiterjesztésére és emelésére, a szegregált telepek felszámolására és rehabilitációs programjainak felgyorsítására, a kilakoltatások megelőzésére, a hajléktalanság visszaszorítására használnák fel.

A lakásépítési kedvezményeket (SZOCPOL) úgy alakítanák át, hogy azonos támogatás járjon használt és új lakás vásárlása esetén; a támogatás összege legyen differenciált a háztartás jövedelme és vagyona alapján; a támogatást át lehessen váltani hosszú távú lakáshitel-törlesztési támogatásra és lakbér-támogatásra.

Elengedhetetlennek tartják egy kiterjedt közösségi lakásszektor kialakítását: növelnék a közösségi (állami, önkormányzati, szövetkezeti) tulajdonú lakások számát, bizonyos feltételekkel magántulajdonú lakások bevonásával is. Koncepciót dolgoznának ki a lakásügyi jogszabályok módosítására, a közösségi lakásszektort üzemeltető intézményrendszer kialakítására, a bérlakások elosztásának elveire és a kapcsolódó lakbértámogatás szabályaira.

A lakásfenntartási támogatást jelentős kiterjesztését és emelését, valamint a normatív lakásköltség lakástípusok szerinti differenciálását tartják szükségesnek.

Az LMP szerint kiemelt jelentőségű feladat a hajléktalanná válás,illetve a lakhatást veszélyeztető hátralékok kialakulásának megelőzése és a létrejött hátralékok kezelése, a hajléktalan-ellátás fejlesztése, valamint az utcai hajléktalanság visszaszorítása.

A rezsiköltségek csökkentését takarékosságra ösztönző, célzott, lakásfenntartási támogatással kombinált gázár-támogatási programmal oldanák meg.

Demokratikus Koalíció szerint a következő kormányzati ciklusban megkerülhetetlen a lakhatási kérdések komplex kezelése. A párt szerint ezt indokolja a lakásvesztés megelőzése, a támogatások építés és felújítás közötti megosztásának újragondolása, a bérlakásállomány növelésének igénye. Olyan lakáspolitikát sürgetnek, amelyben megoldást kell keresni devizahitelesek problémáira, amely szerintük további állami szerepvállalást igényel, különösen a fizetésképtelenné vált családok esetében.

A közüzemi tartozások kezelésére új adósságkonszolidációt tartanak szükségesnek, javasolják a többi között intelligens és előre fizetős mérőórák felszerelését. A rezsiköltségek csökkentését az épület-felújítások támogatására fordítható összegek növelésével fokoznák.

A DK azt kezdeményezi, hogy a következő kormány állami segítséget nyújtson bérlakások építéséhez és lakbértámogatáshoz. Szerintük 15-25 éves távlatban a 20 %-os bérlakás-arány elérését kell megcélozni.

Mivel úgy látják, hogy hiány van megfizethető bérű lakásokból, az európai uniós források az állami és önkormányzati szektor mellett magántársaságokat is bevonnának magasabb használati értékű bérlakások építésébe. Ezzel, valamint az üres lakásállomány mobilizálásával segítenék, hogy a fiatalok és az alacsony jövedelműek bérlakásban oldják meglakhatásukat. Úgy vélik, a munkavállaláshoz kötött, esetleg a gyermeklétszámmal kombinált magasabb lakhatási támogatással a bérletet mint elérhető és ésszerű lakhatási modellt lehetne elterjeszteni, ami egyben elősegíti a munkaerő mobilitást is.

A DK a lakáspolitika kiemelkedően fontos kérdésének tartja a lakótelepi rezsiköltségek leszorítását. A korszerűsítés ösztönzésére a panelprogram kiterjesztését is fontosnak tartják.

Fidesz lakáspolitikájáról nem találtunk konkrétumokat. Az irányokra a kabinet elmúlt hónapokbeli döntéseiből, megismert terveiből tudunk következtetni.

2013 elején indult el a rezsicsökkentés, amelynek keretében két ütemben csökkentette a kormány a gáz, a távhő, a villamosenergia, a csatorna, a palackos gáz, a kéményseprés, valamint a szemétszállítás árát. Azóta bejelentették, hogy „Magyarország mára elég erős ahhoz, hogy megkezdődhessen a harmadik rezsicsökkentés előkészítése”, amit már 2014 januárjára ígértek. A választásokra egyik legnagyobb tétjeként a rezsicsökkentés eredményeinek megvédését jelölték meg.

A kormány bejelentette a 2009-ben meghirdetett panelprogram újraindítását, amellyel a fejlesztési miniszter szerint mintegy nyolcezer lakás újulhat meg, s a program „közel kilencmilliárd forintos lehetőséget fog az építőipar, a fejújításban részt vevők számára jelenteni”.

A NFM fejlesztés- és klímapolitikáért felelős államtitkára arról beszélt, hogy a kormányzat továbbra is az épületenergetika területén kívánja a legnagyobb energia-megtakarítást elérni, ennek eszközéül a Nemzeti Épületenergetikai Stratégiát jelölte meg, amely majd megteremti az épület-felújítások alapját a 2014- 2020 közötti időszakra.

Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter pedig úgy fogalmazott egy sajtótájékoztatón, hogy az állami programok mellett szükség van a magánlakás-építések ösztönzésére is.

A lakásvásárlás segítésére a kormány kamatmentes hitelt adna a közszolgáknak, a szükséges önerő biztosításához is segítséget nyújtanának.

 

A következő körben megkérdezzük a pártokat: milyen lakásprogrammal állnak a választók elé, mi az álláspontjuk a legfontosabb lakáspolitikai kérdésekben. Osztrák szomszédainknál például a legutóbbi választási kampány központi eleme volt a lakásépítés, lakásfelújítás, a megfizethető lakhatás, a bérlakásépítés kérdésköre.


2014 akár a lakásépítések éve is lehet

Budapest, 2013.12.25.

A hazai épületállomány körülbelül 70 százaléka szorul felújításra. Politikai akarattal és intézményi változással elérhető lenne az ideális, évi 44 ezer új lakás felépítése, ám ha a lakásépítések üteme nem gyorsul - idén 6700 lakás felépítése várható -, akkor a 4,4 milliós lakásállomány csak 600 év alatt újulhatna meg - mondta Maráczi Zsolt, a Társaság a Lakásépítésért, Lakásfelújításért Egyesület (TLE) elnöke az MTI-nek adott interjúban.

Évi 44 ezer lakás építése azt jelentené, hogy átlagosan 100 évente cserélődnének le a hazai lakóépületek - tette hozzá. A TLE megrendelésére a Növekedéskutató Intézet 2004-ben és 2005-ben végzett a lakásépítésekkel kapcsolatban kutatásokat. Akkor többek között megállapította, hogy évi 10 ezer lakás felépítése - a beszállítói ágazattal együtt - hozzávetőleg 44 700 teljes munkaidejű foglalkoztatottnak ad munkát.

Arra a felvetésre, hogy a hivatalos álláspont szerint sok lakás áll üresen, ezért nincs is szükség a szakma által szorgalmazott, az állomány 1 százalékát kitevő, évi 44 ezer új lakásra, Maráczi Zsolt a KSH adataival érvelt. A KSH nem az üres, hanem a "nem lakott" lakások számát összegezi. Eszerint a nem lakott lakásingatlanok részben irodák, részben üdülő településeken idényszerűen lakot nyaralók. Ebben a kategóriában szerepelnek a feketén kiadott és nem lakottnak jelentett lakások is. A nem lakott lakások közül 162 ezer 1946 előtt épült, 90 ezer pedig komfort nélküli, vagy ennél is rosszabb állapotú, jórészt gazdaságosan fel sem újítható. Ez az állomány nem oldja meg a hazai lakásállomány problémáját - mondta.

 Hozzátette, a lakásállományon belül 583 489 olyan lakás van, amelynek a falazata vályog, vagy sár, ezek minőségéről nincsen közelebbi adat. Külföldi példát idézve közölte, lakosságarányosan Ausztriában hozzávetőleg hatszor annyi lakás épül, mint jelenleg Magyarországon.

Az elnök úgy vélte, hogy pozitív állami beavatkozásra akkor van esély, ha van rá politikai akarat. Ennek biztos jele lenne, ha az államigazgatási intézményrendszerben megjelenne egy lakásépítésekkel, lakásfelújításokkal foglalkozó részleg, illetve a 2014-2020 közötti uniós költségvetési időszak támogatási pénzeiből jutna a lakásfelújításokra, lakásépítésekre, illetve a középület-megújításokra, -korszerűsítésekre is.

 A TLE kidolgozta a részleteket is, szerintük például szükséges lenne egy épületenergetikai program egyeztetése az Európai Beruházási Bankkal (EIB). Lehetőség lenne ugyanis arra, hogy épületenergetikai céllal építésre és felújításra EIB-forrásokat vonjon be az ország, amelyekkel - költségvetési támogatás nélkül - alacsony kamat mellett, forint alapon, hosszú távú lakáshitel bevezetésére lenne mód. Ezen kívül lehetőség lenne rá, hogy az MNB hitelprogramjait is kiterjesszék a lakásépítésekre.

Az elnök szerint a kormánynak a szocpol támogatást olyan szintre kellene emelnie, hogy abból az energiahatékony, legális lakásépítések áfája visszakerülhessen az építkező, új lakást vásárló gyermekes családokhoz. A jelenlegi szocpol ugyanis még az áfa összegét sem adja vissza támogatásként, ilyen támogatás mellett pedig nem működik a rendszer. Legalább annyi érv szól az építkező családok és az építésgazdaság támogatása, mint a sertéságazat számára biztosított kedvezményes áfakulcs mellett - tette hozzá.

Ezek mellett a lakásépítésekkel, lakásfelújításokkal foglalkozó központi hivatalra, vagy kormánybiztosra is szükség lenne, ha már lassan három évtizede nincs önálló tárcája az építésügynek - mondta. A TLE minden kormánynál szorgalmazta ugyan a legalább államtitkári szintű államigazgatási irányítást, képviseletet, de az elmúlt évtizedekben nem volt kiszámítható a kormányzatok, pártok lakásfejlesztési politikája.

 A TLE üdvözli a panelprogram újraindítását, jóllehet a panellakások a hazai lakásállomány 18 százalékát jelentik csak és nem is ezek a leginkább energiapazarló épületek - emlékeztetet az elnök. Hozzátette, a mostani programban nem érintett családi házak korszerűsítésének, indokolt esetben újjáépítésüknek a támogatása sem maradhat el.

A TLE 1996 óta működő szakmai szervezet, amelyet jelentős hazai építőanyag-gyártó és forgalmazó cégek, valamint szakmai szervezetek alapítottak. A TLE 2004-ben alakult egyesületté, 18 tagja van. Az egyesület azzal a céllal jött létre, hogy az építőanyag szakmában meglévő szellemi erőket összefogja, illetve a lakásépítés és az otthonteremtés ügyét kedvező irányba mozdítsa. Fő tevékenysége a lakáspolitikával összefüggő kormányzati anyagok véleményezése, illetve kormányzati javaslatok készítése - ismertette az elnök.


MTI


A TLE észrevételei a 2014-2020-as Operatív Programokhoz

Budapest, 2013.12.19.

 

Most dől el, lesz-e a következő hét évben a családoknak uniós forrásuk lakásépítésre, lakásfelújításra, illetve épülnek-e majd bérlakások Magyarországon

 

A Társaság a Lakásépítésért, Lakásfelújításért Egyesület kiemelten fontosnak tartja, hogy az 2014-2020 uniós időszak támogatási pénzeiből épületenergetikai, településfejlesztési, munkaerő-mobilitási céllal jusson a lakásfelújításokra, lakásépítésekre, illetve a középület-megújításokra, korszerűsítésekre is.

 

A 2014-2020-as európai uniós költségvetési időszak forrásait elosztó operatív programok társadalmi egyeztetésén benyújtott véleményében a TLE hangsúlyozza:

 

A hazai épületállomány mintegy 70%-a korszerűsítésre szorul, de az esetek egy részében a felújítás gazdaságosan nem valósítható meg. Rendkívül fontos ezért annak biztosítása, hogy azokban az esetekben, amikor egy leromlott, energetikailag pazarló épület korszerűsítéséről születik döntés, akkor a felújítás és az adott ingatlanon megvalósuló (a valódi, „zöld mezős” új építéstől megkülönböztetendő) ún. helyettesítő új építés egyenrangú alternatívák legyenek, közülük az optimális megoldást lehessen választani.

Megóvandó építészeti értékek (pl. műemléki épületek) esetében az épületek megőrzése, felújítása fontos feladat, egyébként azonban a gazdaságossági szempontok kell, hogy előtérbe kerüljenek. A cél az, hogy ezekben az esetekben a leginkább költséghatékony megoldás mellett születhessen megalapozott döntés. Egyes esetekben a felújítás, más esetekben a helyettesítő új építés vagy az új építés jelent gazdaságos és tartós minőséget hozó megoldást.

A helyettesítő új építés és az új építés esetén is minimum a komplex felújításhoz kapcsolódó támogatásnak kell rendelkezésre állnia.

Uniós pénzekből 2014-2020 között beindítható lenne egy hazai bérlakás-építési program. A középületek és magánépületek felújítására, indokolt esetben újjáépítésére, a lakó- és középület-építések támogatására Nemzeti Energiahatékonysági Program és Nemzeti Településfejlesztési Program beindítása lenne szükséges.

 


Közlemény

Társaság a Lakásépítésért, Lakásfelújításért Egyesület, www.lakasepitesert.hu

Budapest, 2013.11.04.

 

2013. első három negyedévében a lakásépítési számok további 37 százalékkal zuhantak az egy évvel korábbihoz képest.

 

Ilyen arányú visszaesés mellett 2013-ban hozzávetőleg 6.700 lakás fog épülni Magyarországon. Az évi 6.700 lakásépítés azt jelenti, hogy a hazai lakásállomány (4,39 millió) megújulási üteme 650 év! A 100 éves megújulási ütemhez évi 43.000 lakást kellene építeni.

 

A lakásépítésekre nem a lakásszám növelése, hanem a lakásállomány minőségi megújítása miatt van szükség. A felújítások és a helyettesítő új építések egyaránt fontosak. A mai magyar lakásállomány nem alkalmas arra, hogy több mint 600 évig fennmaradjon.

 

A KSH által kimutatott „nem lakás célra” használt lakások nem jelentenek megoldást. Ezek részben irodák, részben üdülő településeken idényszerűen lakot nyaralók. Ebben a kategóriában szerepelnek a feketén kiadott és „nem lakottnak” jelentett lakások is. A nem lakott lakások közül 162 ezer db. 1946 előtt épült, 90 ezer db. pedig komfort nélküli, vagy ennél is rosszabb állapotú, jórészt gazdaságosan fel sem újítható. Ez az állomány nem oldja meg a hazai lakásállomány problémáját.

 

A lakásállományon belül 583.489 db. olyan lakás van, amelynek a falazata vályog, vagy sár, ezek minőségéről nincsen közelebbi adat.

 

Külföldi példát nézve, lakosságarányosan Ausztriában hozzávetőleg hatszor annyi lakás épül, mint Magyarországon.

 

Négy javaslatot fogalmaztunk meg a lakásépítések, lakásfelújítások érdemi élénkítésére, amelyek nem igényelnek hazai költségvetési pénzeket:

 

1./        A 2014-2020-as uniós támogatási időszak jelenleg folyó tervezése során el kellene érni, hogy a következő 7 évben épületenergetikai, településfejlesztési, munkaerő mobilitási céllal az uniós forrásokból a lakásfelújításokra, lakásépítésekre is jusson.

 

2./        Szükséges lenne egy épületenergetikai program leegyeztetése az EIB-vel. Lehetőség van rá, hogy épületenergetikai céllal építésre és felújításra EIB (Európai Beruházási Bank) források kerüljenek bevonásra, amelyekkel hazai költségvetési támogatás nélkül, alacsony kamat mellett, forint alapon, hosszú távú lakáshitel bevezetésére lenne mód.

 

3./        Szükséges lenne továbbá, hogy a Kormány a SZOCPOL támogatást olyan szintre emelje, hogy az energia hatékony, legális lakásépítések Áfa tartalmát jutassa vissza az építkező, új lakást vásárló gyermekes családoknak. A jelenlegi SZOCPOL mérték még az Áfa összegét sem adja vissza támogatásként, ilyen támogatás mellett nem működik a rendszer.

 

4./        A lakásépítésekkel, lakásfelújításokkal foglalkozó központi hivatalra, vagy kormánybiztosra lenne szükség. A KSH számaiból az látszik, hogy évszázados mélyponton van a lakásépítések száma. Az elmúlt évtizedekben nem volt kiszámítható a kormányzatok lakásfejlesztési politikája.

Bővebb elemzés